Ez a francia szó magyarul brióst jelent, de mégsem ugyanaz a két változat. Abban megegyeznek, hogy mindkettőjük alapja kalácstészta, de a magyar többnyire kis kerek, fonott péksütemény, a francia kalács alakja viszont sokféle lehet - tudtam meg a Larousse gasztronómiai lexikonomból. Most már azt is tudom, hogy én a Párizsi kalácsnak nevezett Brioche parisienne-t sütöttem meg, de nem a lexikonban lévő eredeti receptből, hanem egy régi TV Paprikás felvétel ihletésére.
Nagyon untam már, hogy a héten minden reggel szendvics volt a reggeli, így tegnap késő este kipróbáltam a látott briós receptet. A jól sikerült Narancsos brownie muffinon fellelkesülve ez is narancsos lett. Biztos sokkal jobb lett volna, ha hajnalban kelek, és frissen sülve, melegen viszem el a munkába, de bagoly típus révén a halálom a korán kelés, így megelégedtem a másnapi állapottal. Így is finom volt, bedobozoltam, és nyakon öntöttem finom házi sárgabarack lekvárral, amit még édesanyámtól kaptam.
Narancsos briós
Hozzávalók:
- 25 dkg liszt
- 2 dkg élesztő
- kevés cukor
- fél dl langyos tej
- 3 db. tojás
- 3 dkg porcukor
- 5 dkg olvasztott vaj
- két narancs reszelt héja
- fahéj, szerecsendió
- egy csipet só
Elkészítés:
Az élesztőt kevés cukorral a langyos tejben felfuttatjuk. A lisztet egy tálba tesszük, és mélyedést készítünk a közepébe. Ebbe öntjük az élesztős keveréket, hozzáadunk két egész tojást, 3 dkg porcukrot (szerintem kevés a cukormennyiség, legközelebb többet teszek, mert rettentően édesszájú vagyok), egy csipet sót, az olvasztott vajat, ízlés szerinti fahéjat és szerecsendiót (de mást is lehet, a TV Paprikás változatba őrölt koriander került), és a két narancs reszelt héját. Jól összedolgozzuk, könnyű, de nem ragadós tésztát kell kapnunk.
Meleg helyen 30 percig kelesztjük, majd lisztes felületen még egyszer átgyúrjuk. Hengert formázunk belőle, késsel kis szeletkéket vágunk le, amiből egy nagy, és egy kisebb gömböt formázunk. Kivajazott fém kosárka-formába tesszük a nagyobbik gömböt, majd rá a kisebbiket. Megkenjük a tetejüket a maradék tojással.
Nekem soknak bizonyult a 220 fokon sütés, szerintem 200 is bőven elég, ahogy a műsorban elhangzott 20-25 perc sem szentírás, mert nekem már előbb megsültek. Szerintem érdemes ránézni, és akkor kivenni, amikor szép aranybarna színt kaptak. (Én megszórtam a tetejüket is egy kevés reszelt narancshéjjal, viszont azt hamar meg is tanultam, hogy ne a sütőbe tolás előtt szórjam meg legközelebb, hanem csak pár perccel a megsülése előtt, mert a narancshéj nagyon hamar megpirul.) Porcukorral meghintve, vagy ízlés szerint lekvárral leöntve tálaljuk.
+Tipp: az élesztőt a sütőben is felfuttathatod pár perc alatt alacsony fokozaton (60 fokon). Ahogy a tésztát is kelesztheted ugyanilyen megoldással.