Vasárnap volt a kilencedik évfordulónk, amit egy jó kis vacsorával ünnepeltünk meg. A kapcsolatunk már lassan felér egy rövidebb házassággal, és olyan szinten is ismerjük már egymást, mint a házastársak. Volt sok szép pillanatunk együtt, és volt szomorú is, de ezek az évek múlásával csak még jobban összekovácsoltak minket.
A gyönyörűséges csokrom
Az évfordulóinkkor hála az égnek végre nem én főzök, hanem mindig más étterembe megyünk vacsorázni. Most a Pálma éttermet választottuk (debreceniek előnyben), mivel alig volt más nyitva vasárnap este. A hely mára egy kicsit veszített a régi csillogásából, de a kiszolgálással teljesen meg voltunk elégedve.
.jpg)
Az én kajám:
Bélszín steak snidlinges mascarpone krémmel, grillezett garnélával, pirított erdei gombával, hasábburgonyával
Most rendesen adtunk az élvezeteknek, a két legdrágább fogást választottuk az étlapról. Mindketten bélszín steaket rendeltünk csak kétféleképpen elkészítve. Az édes médiumra sütve kérte, én jól átsütve, mert nem szeretem a véres húsokat. Isteni finom volt mindkettő, lefotóztam őket a mobillal, de gyertyafénynél vacsiztunk, így nem sok látszik belőlük, pedig olyan guszták és finomak voltak (fényképezővel meg csak nem állíthattam be, kicsit hülyének néztek volna, ha leállok ételfotózni).
.jpg)
A Drága kajája:
Bélszín steak pecsenye kacsamáj raguval, pirított burgonyával, tükörtojással
Szóval a vacsora szuper volt, utána itthon is méltó módon folytattuk az ünneplést, gondoltuk, ha lúd, legyen kövér, és felbontottunk egy tíz éves tokaji aszút. Hmmm, ha van finom bor...aztán a nagy ünneplést az egyik pohár meg is bánta, sikerült eltörni a régi, szülőktől megörökölt (gyönyörű kék metszett kristály, jajjjjj) borospohárduó egyik felét... végül is úgy voltunk vele, hogy hosszú élete szép és romantikus véget ért, legalábbis én ezzel nyugtatom magam.
Tőlem neki :)
Ja, és még egy vicces sztori: a gyönyörűséges csokron kívül kaptam volna ajándékot is, de mivel az Édes külföldről rendelte, megállították a vámon. Nem tudom mi lehet az, de egy hete dekkol ott állítólag. Nem tudom hányszor akarják még átvilágítani, de remélem hamarosan megkapom, és végre leállhatok a folyamatos találgatással is.
A következő bejegyzésben egy jó kis citromos süti lesz Zenóbiának hála. Az ő oldalán találtam, kipróbáltam, és annak ellenére is finom lett, hogy figyelmetlenségből elkövettem egy jókora bakit az elkészítésében. :)
