Kockalány konyhája

Végre újra itt. Az elmúlt egy évben nem sok időm volt blogolni sajnos. Pedig nagyon sok minden történt velünk. Tavaly év végére befejeződött az álmunk, a gyönyörű házunk. Januárban megünnepeltük Zoé második szülinapját dobozok között, másnap pedig be is költöztünk. Azóta itt élünk nagy boldogságban, és már nem csak hárman. :) Júliusban új taggal bővült a kis családunk, megszületett Lara, a második csodánk. Már öt hónapos, egy mindig mosolygós, tündéri baba, és imádják egymást Zoéval.

Így élünk mi itt az új házban, négyen szépen, békésen. Szerencsére a vírusból csak annyit vettünk eddig észre, hogy bár a világ felbolydult körülöttünk, kicsit bezárkózottabban telnek a napjaink, hónapjaink. De a picivel amúgy sem teltek volna sokkal másképp, csak a baráti látogatások, a társaság hiányzott nekünk nagyon ebben az évben. Reméljük hamar enyhülni fog ez a helyzet, és ha nem is áll vissza minden ugyanabba a kerékvágásba, de könnyebb új év elébe nézünk majd.

A karácsony pörgősen, tevékenyen telt, az elején legalábbis. Ezt nem kell bemutatnom azoknak az anyukáknak ahol több gyerek van, ráadásul az egyik pici baba. Nem könnyű ilyenkor készülni, sok munkával jár, fáradtsággal, kevés alvással, és meg nem állással. De amikor a kicsik elégedettségét és boldogságát látjuk, elszáll minden fáradtságunk. Miattuk érdemes mindent csinálni, ezekért a gyönyörű, meghitt, boldog pillanatokért, amiket ilyenkor átélünk a kis családdal.

Hála az égnek édesanyám velünk tudott ünnepelni, csak édesapám hiányzott nagyon. Anyu sokat segített a sütés-főzésben, ő készítette elő a narancsos kacsacombokat, és itt sütöttük meg nálunk. Hozott hozzá krumplipürét, tésztasalátát, fasírtot, és egy tejszínhabos baracktortát desszertnek. Én új leves kreáltam, egy egyszerű almalevest alakítottam át karácsonyi levessé pár egyszerű hozzávalóval. Rumos mézeskalácsos almalevest készítettem.

Anyu tésztasalátája mellé csináltam töltött tojásokat, ez nálunk szinte minden ünnepkor szokás, bolognai spagettit, mert Zoé nagyon tésztaimádó, és valamit muszáj volt az ő kedvéért is főzni, és padlizsánkrémet az ünnepi reggelikre. Természetesen mézeskalácsot is sütöttünk, anyuval és Zoéval hármasban, nagy élmény volt Zoénak. Amikor kisültek, nagy örömmel ette egyiket a másik után.

Rumos mézeskalácsos almaleves

Hozzávalók:

- 8 kisebb alma

- vaníliás pudingpor

- rum vagy rumaroma

- mézeskalács fűszerkeverék

- cukor és vaníliás cukor

- tejföl vagy tejszín

- morzsolt mézeskalács és fahéj a díszítéshez

Elkészítés:

A szokásos módon kezdjük az almaleves főzését, azaz a meghámozott, felkockázott almát feltesszük vízben főni. Aki kisebb adagot készít kevesebbel, aki nagyobbat többel. Közben ízesítjük cukorral, vaníliás cukorral, fahéjjal, és mézeskalács főszerkeverékkel. Amikor megpuhult az alma, a tejfölt vagy tejszínt kikeverjük egy kis edényben a vaníliás pudingporral. (Mivel én elég nagy adag levest főztem, így két csomag pudingport használtam.)

Hőkiegyenlítéssel, azaz kis adagot kivéve a levesből, kikeverjük a vaníliás pudingporos tejfölös krémet, egészen addig teszünk hozzá kis adagokat a levesből, és kevergetjük, míg olyan forró lesz mint a leves. Így elkerülhetjük a csomósodást. Aztán hozzákeverjük a leveshez, és rummal (én rumaromával, hogy Zoé is ehessen belőle) ízesítjük. Szépen besűrűsíti a levest, és kész is van.

Tálaláskor megszórjuk fahéjjal, mézeskalácsot morzsolunk a tetejére, és a tányér mellé is tehetünk párat dísznek. Ezek nem valószínű, hogy megmaradnak, valószínűleg el fognak fogyni a leves mellé. :) Jó étvágyat!

Ezzel a finomsággal kívánok mindenkinek boldog karácsonyt, és az anyukáknak jó pihenést így az ünnep végére. :)

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

A koronavírus helyzet miatt mindenki otthon van, ráér és unatkozik. Ez az időszak pont jó arra, hogy kicsit kreatívkodjunk, alkossunk, kipróbáljunk valami újat. Például, hogy megtanuljon sütni-főzni, akinek eddig se ideje, se türelme nem volt hozzá.

Aki eddig is otthonosan mozgott a konyhában, kísérletezhet valami újjal, kipróbálhatja a házi kenyérsütést (főleg, ha egy raklap élesztőt bespájzolt a világvége hangulat miatt :D). Én 8 éve sütöttem meg az első kenyeremet, ami ahhoz képest, hogy azelőtt sosem készítettem, elég csinos és finom is lett.

Az alap kenyértészta recept pedig azért nagyon szuper, mert sokoldalúan felhasználható, készíthetünk belőle zsemlét, kiflit, pizzát, és ízesítve pedig igazi különlegességeket is kreálhatunk belőle. Ilyen a hagymás kenyér, de feldobhatjuk magvakkal, olivabogyóval, aszalt dolgokkal, és még sorolhatnám a végtelen lehetőségeket.

Készítettem egy kis válogatást, próbáljátok ki, kísérletezzetek bátran, időtök most biztosan lesz rá egy darabig. Ráadásul a család is nagyon hálás lesz, ha friss, meleg kenyér, zsemle, kifli kerül eléjük az asztalra. Jó egészséget, kitartást és sok új finomságot kívánok nektek erre a bezárt időszakra!

Az első kenyerem

Hagymás kenyér

Szezámmagos házi zsemle

Medvehagymás-sonkás kifli

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Megint jó ideje nem jelentkeztem. Mert igen, még mindig minden szabad percem a kislányommal, Zoéval töltöm, aki már másfél éves, és szuper cuki, szuper okos és szuper huncut. :) Mellette persze sütök-főzök, hol többet, hol kevesebbet, csak valahogy a blogolásra sajnálom az időt. Sorry, megpróbálok sűrűbben jelentkezni.

Jó hír, hogy Zoécska is szereti a pocakját, imád enni (mondjuk ez meg is látszik rajta, két évesnek néz ki, olyan szépen fejlődik), és hála az égnek nem válogatós, mindent megeszik gond nélkül. Már nem főzök neki külön, inkább kiveszek előbb az épp készülő ételből, és neki nem fűszerezem meg annyira, mint magunknak a végén. Az ő ételeibe többnyire csak só (ebből is kevesebb) és zöldfűszerek kerülnek.

Aki ismer, tudja, hogy imádom a tengeri herkentyűket. A nyaralásainkkor kedvenceim a friss, helyben fogott halak és más finomságok. Itthon persze kb. csak a jobb éttermekben találkozhatunk "friss" tengeri herkentyűkkel, azonkívül be kell érnünk a boltokban kapható gyorsfagyasztott verzióval.

Nekem nincs különösebb bajom a mirelit dolgokkal, sőt, nagyon praktikusnak tartom őket. Rendszeresen van a mélyhűtőmben többféle gyorsfagyasztott zöldség és hal. Nagyon jól tudnak jönni, amikor gyorsan szeretnénk valamit összedobni, vagy tél közepén, amikor nincs szezonja bizonyos zöldségeknek.

A garnélát is nagyon szeretem, szoktam is belőle tartani a fagyasztóban, mert nagyon egyszerűen és gyorsan össze lehet dobni belőle egy finom vacsorát. Most tejszínnel készítettem, de lehet nélküle is, csak garnéla, olaj, só, bors, fokhagyma, és spagetti. Na meg pluszban mehet rá sajt, parmezán vagy ami tetszik. (Zoé ebből azért még nem kapott.)

Tejszínes garnélás spagetti

Hozzávalók:

- 250 g garnéla

- fél cs. spagetti

- ízlés szerinti főzőtejszín

- olaj

- só, bors

- fokhagyma

Elkészítés:

A spagettit sós vízben kifőzzük, félretesszük. A garnélákat kevés olajon pár percig sütjük mindkét oldalukon, épp csak addig, míg szürkés nyers színük rózsaszínre változik. Közben sózzuk, borsozzuk, aprított fokhagymával megszórjuk.

Ennél a fázisnál mehet is a spagettire azoknál, akik nem szeretik tejszínesen enni. Akik viszont igen, nyakon önthetik főzőtejszínnel, és pár percig főzhetik vele. Ha túl sok tejszín kerülne a garnélákra, egy kevés liszttel besűrűsíthetjük a szószt. Ha kész, ráöntjük a spagettire és sajttal vagy anélkül tálaljuk. Jó étvágyat!

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Bizony, már 8 éve, hogy útnak indítottam a blogot. Igaz, mostanában nem volt időm új bejegyzéseket írni, de sütni-főzni még mindig szeretek, és szoktam is majdnem minden nap. Minden szabadidőmet Zoé babával töltöm, aki már 16 hónapos, és szinte csak akkor áll meg, ha eszik. :) Na, jó néha kicsit le is ül játszani vagy könyvet lapozgatni, de vele soha nem lehet unatkozni.

A 8. évforduló tiszteletére egy Epres mascarponés tortát sütöttem. Az alapja szív alakú kakaós piskóta lett, aminek a receptjét a Túró rudi tortától kölcsönöztem. A töltelék és a díszítés pedig eper és mascarpone. Ilyen egyszerű, de mégis nagyon guszta, és nagyon-nagyon finom torta lett a végeredmény.

Epres mascarponés torta

Hozzávalók:

A piskótához:

- 5 tojás

- 5 ek. cukor

- 3 ek. liszt

- 2 ek. kakaópor

- 1 tk. sütőpor

- egy csipet só

A töltelékhez és a díszítéshez:

- 500 g mascarpone

- méz

- eper

Elkészítés:

Szétválasztjuk a tojások sárgáját és fehérjét. A fehérjét a cukorral és egy csipet sóval kemény habbá verjük. Egyesével óvatosan hozzákeverjük a sárgáját. A lisztet elkeverjük a kakaóporral és a sütőporral, majd ezt is vigyázva a habhoz adjuk. (Akár egy kanállal több kakaópor is mehet.) A tésztát kivajazott-kilisztezett, vagy sütőpapírral kibélelt formába öntjük, és előmelegített sütőbe tesszük.

Én először 100 fokon sütöttem légkeveréses módban, majd az utolsó 10 percben 150 fokon. Kb. 30 perc alatt készre sült. Tűpróbát végezzünk. Ne nyitogassuk a sütő ajtaját feleslegesen, mert összeesik a piskóta. Érdemes a sütés végeztével bent hagyni a sütőben (fakanállal kitámasztva résnyire az ajtót), és lassan kihűteni, így szép magas marad.

Ha kihűlt a piskóta, kettévágjuk. A mascarponét mézzel elkeverjük (porcukorral is lehet) és megkenjük az alsó piskótalapot. Rátesszük a félbevágott epreket, és a felső piskótalapot. A torta tetejét és oldalát is megkenjük a krémmel, és eperrel díszítjük. Nagyon egyszerűen elkészíthető torta, igazából csak arra kell figyelni, hogy a piskóta ne essen össze. De ha véletlenül mégis vékonyra sikerülne, akkor ne vágd ketté, csak kend meg vastagon a krémmel, és pakold meg eperrel.

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Zoé baba egy éves lett. Nagyon gyorsan elrepült ez az egy év. Már jön-megy a bútorok mellett kapaszkodva, tesz-vesz, pakol, egész nap meg sem áll. Nagy felfedező, mindenre kíváncsi, ha van kedve, szót fogad, és nagyon huncut. :)

Ahogy közeledett a szülinapja, azon gondolkoztam, melyik torta receptemet alakítsam át bababaráttá, mert mindenképpen én akartam neki sütni az első szülinapi tortáját. A répatortát választottam, mert annak elég egyszerű az alapja, nem kellett sokat változtatnom rajta.

Az anyukák eltérő véleménnyel vannak arról, mi is kerüljön abba a bizonyos első szülinapi tortába. Vannak a lazák, akik nem tesznek tiltólistára semmit, vannak a szigorúak, akik csak olyan hozzávalókat használnak, amiket már evett a baba, és a megengedőek, akik az arany középutat választják.

Én ezt úgy oldottam meg, hogy kettőt sütöttem. Az egyik a fotókon lévő gyönyörű mascarpone krémes, a másik egy krém nélküli sima répatorta lett. Bár előbbit is viszonylag bababarátra sütöttem, ezt inkább csak kóstolgatta, és inkább az utóbbit, a krém nélkülit falatozta, amiben például tojásfehérje sem volt.

Bababarát répatorta

A tortához:

- 20 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésűvel és finommal felesben is csinálni)

- fél cs. foszfátmentes bio sütőpor vagy 1 tk. szódabikarbóna

- 5 dkg cukor (vagy gyümölcscukor, vagy 2 ek. méz)

- 1 tk. vanília aroma

- 15 dkg sárgarépa

- 6-8 dkg tejföl

- 2 tojássárgája (aki nem fél, hogy a fehérje allergiát okoz, beleteheti)

- 1-1,5 dl olaj (ránézésre tettem, ahogy a tészta megkívánta)

- fél citrom leve és héja

- egy csipet só

- kevés fahéj

- pici víz vagy még tejföl (ha túl kemény a tészta)

A belsejébe:

- ízlés szerint sárgabaracklekvár

A tetejére:

- 250g laktózmentes mascarpone

- kevés méz

Elkészítés:

Előbb a száraz hozzávalókat keverjük össze és a lereszelt sárgarépát (nyugodtan lehet nagy lyukú almareszelőn reszelni, szépen fog mutatni a tésztában). Utána jöhetnek a nedves hozzávalók. Ha túl híg a tészta, liszttel szilárdítunk rajta. Ha túl kemény, pici vízzel, bátrak tejjel és tejföllel lágyíthatnak rajta. Akik kihagyják a tojásfehérjét ne lepődjenek meg, ha a tészta nem jön fel olyan magasra.

18cm-es kis tortaformát használtam, hogy neki való cuki kis torta legyen a végeredmény. Aki nagyobbat akar, nyugodtan duplázza, (ha nagy a család) triplázza meg a hozzávaló adagokat. Sütőpapíros vagy kivajazott-kilisztezett formában 180 fokon kb. fél óráig sütjük (tűpróba!). Formában hűtjük. Kettévághatjuk, és megtölthetjük sárgabaracklekvárral, de ez el is hagyható.

A laktózmentes mascarponét elkeverjük egy kis mézzel, és bevonjuk vele a torta tetejét, oldalát. Cukorvirággal, cukorfigurával, számmal, akár gyümölccsel díszítjük, és kész is a szép és finom torta, amit nyugodt szívvel adhatunk a babánknak. (Ha sejted, hogy ételallergiája van a picinek, akkor helyettesítsd a megfelelő termékekkel a hozzávalókat: gluténmentes liszt, laktózmentes termékek, tojás helyett banán vagy almaszósz.)

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Hát igen, az anyai lét. Eddig csak hallomásból ismertem a "Nincs időm semmire." anyuka kesergést, de most már a saját bőrömön is tapasztalom. Nem értem, Zoé baba előtt miben fáradtam el, vagy miért nem valósítottam meg, amiket addig terveztem, de most már hiába is tenném. :D

Négy hónapos lett, és kinyílt számára a világ. Szépen és sokáig tartja magát a kiságyban hason, miközben a tapéta állatoknak beszélget és vigyorog. :) A játszószőnyegen hátról egyik-másik oldalra fordul, újabban pedig hasról hátra a kiságyban. Sokat beszél és mosolyog, nagyon kis cuki.

Szóval jóval aktívabb, többet is van fent, így ha nem vele foglalkozok, a saját dolgaimat csinálom gyorsan, mosok, főzök, takarítok, miegymás. Ezúton is nagy puszi és pacsi minden anyukának, akik szintén ezt csinálják, és még dolgoznak is mellette. Királyok vagytok/vagyunk, bocsánat, királynők! :)

Végre van annyi kis időm, hogy feltegyem az első zöldséges pite receptjét, amit a minap sütöttem. Tündi barátnőm sokszor süt, szokott is belőle hozni kóstolót. Rájöttem, hogy van élet a gyümölcsös pitéken túl is, a zöldségesek is szuper finomak és még egészségesek is.

Zöldséges pite

Hozzávalók:

A tésztához:

- 30 dkg liszt

- 10 dkg vaj

- 1 tojás

- 1 tk. só

- kevés tejföl

A töltelékhez:

- 30-35 dkg sárgarépa

- 1 brokkoli

- 3 tojás

- 3 ek. tejföl

- reszelt trappista sajt

- só, bors

+  reszelt sajt a tetejére

Elkészítés:

A lisztet elkeverjük a sóval, hozzáadjuk a hideg, kockázott vajat (ha szoba-hőmérsékletűt használunk, a tésztát összegyúrása után, tegyük egy kicsit a hűtőbe), a tojást és egy kevés tejfölt, és összegyúrjuk. A tésztát lisztezett felületen a piteformával azonos méretűre nyújtjuk. A kivajazott-kilisztezett formába tesszük, villával megszurkáljuk, és a 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük 10-15 percre.

Közben megtisztítjuk, és felaprítjuk a zöldségeket. A brokkoli és sárgarépa mellett nyugodtan használhatunk kaliforniai paprikát, gombát, cukkinit, padlizsánt, amit csak szeretnénk. Enyhén sós vízben félpuhára főzzük a zöldségeket, leszűrjük, és hideg vízben leöblítjük őket.

A tojásokat elkeverjük a tejföllel, belereszelünk ízlés szerinti sajtot (lehet feta vagy parmezán is, de akkor ne sózzuk túl), sózzuk-borsozzuk, és a zöldségekre öntjük. Kis liszttel elkeverhetjük, ha nagyon folyékony. A zöldséges masszát ráöntjük az elősütött tésztára, és további 30-40 percig sütjük. A végén reszelhetünk rá sajtot, és az utolsó 5 percben ráolvaszthatjuk vagy rásüthetjük. Kész is, jó étvágyat!

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Jelentem jól vagyunk, Zoé baba szépen növekszik, fejlődik. Az ünnepet itthon töltjük csendesen, nyugisan, és persze sok-sok finomsággal. Csak a jól bevált ünnepi ételeket, sütiket készítettem, így most egy-két régebbi húsvéti kedvencemet említem meg nosztalgiázásképpen. Plusz a húsvéti sonkás menüajánlót és a kalács válogatást is megtaláljátok a bejegyzés alján.

Kakaós fonott kalács

Sonkás-sajtos-kukoricás háromszög

Kakaós-körtés koszorú

Répatorta muffin

Almatorta

Sonkás menüajánló

Húsvéti kalács válogatás

(A receptekért kattints az aláhúzott szövegekre.)

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

A csirkére hamarosan rátérek, de előbb a jó hír. :) Akik a blog Facebook oldalát követik, már olvashatták a hírt, hogy január 12-én szerencsésen megszületett a kislányunk. Zoé baba azóta szépen fejlődik, eszik-alszik. Nagyon jó baba, még arra is hagy időt anyának, hogy süssön-főzzön, mint azelőtt.

Igaz, nem mindig jut sok idő a főzőcskézésre, ezért mostanában előnyben részesítem azokat a fogásokat, amik gyorsan, könnyen, egyszerűen elkészíthetőek. Itt jön képbe a sült csirke. Ami amúgy egy nagyon gusztusos étel, és mivel az ünnepi asztalon is megállja a helyét, azt gondolnánk, hogy milyen őrült bonyolult elkészíteni. De nem.

Ha azt akarjuk, hogy ne száradjon ki, ne kelljen állandóan ránézni, és locsolgatni a saját kisült levével, akkor elő a csodás sütőzacskóval! Tudom, aki gyakorlott szakács, annak ez nem új dolog, ez most azoknak a kezdő konyhatündéreknek szól, akik nem mernek bonyolultabb fogásokat elkészíteni, mert félnek, hogy nem sikerül.

A sütőzacskó remek találmány a kezdőknek és a krónikus időhiányban szenvedőknek. Vagy a kisgyerekes anyukáknak, akiknek nincs idejük órákig a konyhában sürgölődni a kicsik miatt. Hétköznapi vacsoraként le lehet vele nyűgözni a munkából hazatért fáradt férjeket, de vendégváráskor is szuper, vagy egy jó kis családi ebédre.

Szaftos sült csirke

Hozzávalók:

- 1 gyönyörű egész csirke

- 1 sütőzacskó

- olaj vagy vaj

- fűszerek

Elkészítés:

Roppant egyszerű: a pácoláshoz fűszeres olajat vagy vajat készítünk. Sót, borsot, ízlés szerinti fűszereket keverünk el egy kevés olajban vagy puha vajban, és jól bedörzsöljük vele a csirkét. Nyugodtan juthat a belsejébe is, sőt, tehetünk bele hagymát, fokhagymát, citromot, zöldségeket, fűszernövényeket, ki mit szeretne, mert ezek remek aromát adnak a csirkének sülés közben.

A befűszerezett csirkét, ha időnk engedi, egy kicsit lehet pihentetni is a hűtőben, hogy jól átjárják a fűszerek, de nem kötelező, azonnal is betehetjük a zacskóba. A zacskó száját bekötjük (általában mindegyikhez jár hőálló kötöző), és egy hegyes késsel itt-ott megszurkáljuk, hogy a forró levegő sülés közben távozni tudjon.

A bezacskózott csirkét egy sütőlapra/tepsire helyezzük, és mehet az előmelegített sütőbe. 200 fokon annyi ideig ajánlott sütni, amennyi a csirke súlya, azaz egy két kilós pipit két óráig. Ha fiatal és zsenge, elég rövidebb idő is. Az utolsó fél órában a zacskót fent középen kivágjuk, félrehúzzuk, és hagyjuk megpirulni a csirke bőrét. Ha nem akarjuk ropogósra, időnkét locsoljuk meg az alatta lévő kisült levével.

Ha szép színt kapott, készen is van, lehet tálalni tetszőleges körettel, és bezsebelni az elismerő pillantásokat és hümmögéseket. :) A végeredmény étvágygerjesztő, nagyon finom, és csak annyi időt töltöttünk a konyhában, amíg befűszereztük, és betettük sülni, a többit a sütő elvégezte helyettünk.

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Mi is szeretjük a grillpipi pózt :)

Jelentem, jól vagyok, még egyben. Tegnapra voltam kiírva, azaz 40 hetesek és egy naposak vagyunk. Babóca annyira jól érzi magát a mamahotelben, hogy nem szándékozik még kijelentkezni, pedig már nagyon meg szeretnénk vele ismerkedni. :)

A szilvesztert nyugisan itthon töltöttük. Lencsefőzelék volt mustáros sajtos-tejfölös karajjal a menü. Plusz sütöttem egy kis rágcsálnivalót is, virslis-kukoricás muffint. Jó hogy ennyi energiám van a végére is, nyugodtan tudok sütni-főzni az Édes örömére.

Virslis-kukoricás muffin

Hozzávalók:

- 2-4 db. virsli (nálunk füstölt volt)

- másfél csésze kukoricaliszt

- másfél csésze finomliszt

- fél konzerv kukorica

- 50 g olvasztott vaj

- 1 csésze tejföl vagy kefir

- 2 egész tojás

- 1 cs. sütőpor

- só (ízlés szerint)

- pici bors

- mustár (ízlés szerint)

- füstölt sajt a tetejére

+ szárított pirított hagymával is feldobhatjuk

Elkészítés:

Összekeverjük a kétféle lisztet, a sütőport, a sót és a borsot. Egy másik tálban az olvasztott vajat, a tojásokat, a tejfölt, a mustárt, a kukoricát és a felkockázott virslit (főtt vagy sült is lehet). Végül összekeverjük a száraz és nedves hozzávalókat.

A muffinformákat kibéleljük a kis papírkosarakkal, és háromnegyedig megtöltjük őket a tésztával. Előmelegített sütőben 200 fokon (légkeverésesben 180 fokon) 15-20 perc alatt készre sütjük (tűpróba!). Az utolsó 5 percben füstölt sajtot reszelünk a tetejére, vagy megszórjuk szárított pirított hagymával (a tésztájába is keverhetünk).

Bár a blog Facebook oldalán már megtettem, de itt is finomságokban gazdag, boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak, követőmnek!

Remélem mindenkinek olyan boldogan telik az ünnep, mint nekünk. Elárulom végre, miért volt a sok távollét, a ritkán blogolás. Jelenleg 38 és fél hetes kismama vagyok, várjuk az első babánkat, aki hamarosan megszületik. Kislány, és már alig várjuk, hogy megismerhessük. :)

Szerencsére jól vagyok, és jól viselem így a vége felé is. Van elég energiám, tegnap az egész napot a konyhában töltöttem. (Persze nem mondom, hogy nem fáradtam el, de nagyon.) Ugyanúgy ünnepi menüvel készültem, mint máskor, sütöttem-főztem, mert nem ünnep az ünnep finomságok nélkül.

A leves a klasszikus húsleves volt, és a carbonara spagetti mellett, ami annyira nem ünnepi, de én nagyon szeretem, franciasalátát készítettem sült csirkecombbal és kaszinótojással. A desszert almás kocka volt, az Édes legfőbb kedvence. Tervezem még, hogy a napokban egy mézeskalácsot, vagy egy fincsi csupacsokis browniet is sütök a magam kedvéért. :)

Addig is, míg bármi újat tennék fel, megosztok néhány karácsonyi válogatást, amit pár éve készítettem, tele finomabbnál finomabb sütikel, tortákkal, hogy aki még nem sütött-főzött, vagy evett eleget, találjon pár szuper receptet, amivel magát vagy a családját kényeztetheti. :)

A tavaly karácsonyi főfogásom: Aszalt áfonyával töltött pulykamell

Karácsonyi válogatásom kekszekből és aprósütikből

Ünnepi válogatás a mutatós és szuper finom tortáimból

Karácsonyi válogatás kedvenc sütijeimből és muffinjaimból

+ Kakaós-körtés koszorú

+ Gyümölcskenyér

+ Hólabda

+ Csupa csokis kenyér

Minden kedves olvasómnak szeretetben eltöltött, boldog karácsonyt kívánok!

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Mindig ez van, ha beköszönt a hideg, borús, esős idő, megszaporodnak nálunk a csokis sütemények. Ősszel a szervezetünk raktározó üzemmódra kapcsol, és jobban kívánjuk a cukrosabb, szénhidrát-dúsabb desszerteket. Ez az alakunknak nem tesz valami jót, ezért csak mértékkel pótoljuk a Cs-vitamint. :)

De néha azért lehet bűnözni, és megengedhetjük magunknak ezt a csupa csokis meggyes csodát. Ha alkalomra készítjük, tortaformában süssük, de készíthetjük simán egy nagy lapos tepsiben, kockákra vágva tálalva, vagy muffin formában, őzgerincben, ahogy jólesik.

Csupa csokis meggyes torta

Hozzávalók:

- 400 g magozott meggy(befőtt)

- 300 g liszt

- 180 g cukor

- 100 g étcsoki

- 60 g kakaópor

- 3 tojás

- 2,5 dl tej

- 1 dl olaj (vagy vaj)

- 1 cs. vaníliás cukor

- 1 cs. sütőpor

- 1 csipet só

Elkészítés:

A tojásokat a cukorral, a vaníliás cukorral és az olajjal (aki nem szereti, használjon vajat) habosra keverjük. A lisztet a sütőporral, a kakaóporral egy csipet sóval és a felaprított étcsokival összekeverjük. A tejet és a lisztes keveréket kis adagokban felváltva a tojásos masszához keverjük.

A tortaformát sütőpapírral kibéleljük, vagy kivajazzuk-kilisztezzük, és beleöntjük a tésztát. A lecsepegtetett meggyet a tészta tetejére szórjuk. Ha nem akarjuk, hogy az aljára süllyedjenek, lisztbe forgatjuk őket. Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 35-45 percig sütjük (tűpróba!).

Miután kihűlt, porcukorral meghintve tálaljuk. Ha igazán csokiimádók vagyunk, fél-egy tábla étcsokit olvasszunk fel mikróban egy kis vajjal, és kenjük meg vele a tetejét. Meggyszemekkel díszíthetjük. Fantasztikusan néz ki, az ünnepi asztalon is megállja a helyét, és isteni finom, garantáltan leveszi a családot a lábáról. :)

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Olyan gyorsan elszaladt ez a nyár is...még csak most voltunk nyaralni, feküdtünk a tűző napon, édes dinnyét ettünk meg főtt kukoricát, és máris beköszöntött az ősz. A nyár meg szép volt, jó volt, új élményekkel, emlékekkel teli, de hamar el is múlt. Akkor még a nagy hőség miatt panaszkodtunk, most majd nyavajoghatunk a hideg meg a sok eső miatt.

Még egyenlőre jó áron kaphatjuk a finom friss zöldségeket a piacon, használjuk is ki, míg tart a szezon vége, mert hamarosan elfogynak a friss, zamatos paradicsomok, paprikák a stégekről. Akkor majd jöhetnek a jó öreg mirelit zöldségkeverékek, meg ami éppen elérhető a boltokban.

Vannak, akik a fagyasztott zöldségfélék ellen vannak, és kapásból elutasítják őket. Én személy szerint szeretem őket, fel is szoktam tölteni velük a mélyhűtőmet a friss zöldség-mentes ínséges időkben. Nagyon jól jönnek, ha egy gyors ebédet vagy vacsorát akarok összehozni, mert másra mondjuk nincs időm.

A jó öreg franciasaláta alaptól kezdve, a borsó és babféléken túl, a spéci zöldségmixeket is nagyon szeretem, mint például az ázsiai serpenyős zöldségkeveréket. Ez roppant jól tud jönni, ha éppen a kínai kaját kívánjunk meg, és nem feltétlen a helyi plázában akarjuk megvenni az étterem soron.

Mert bizony nagyon könnyen, gyorsan és egyszerűen össze lehet ütni egy jó kis magyaros kínait otthon is. Azért hívom magyarosnak, mert kis hazánkban nem sok helyen lehet kapni igazi autentikus kínait, csak kínainak nevezett zöldséges, csípős, mézes, szezámmagos valamiket. Vagy bambuszos csirkét, ami amúgy káposztás, ugye. Már akkor mindegy, ha megcsináljuk magunknak otthon.

Magyaros "kínai" zöldséges csirke

Hozzávalók:

- fél kiló csirkemell

- 1 cs. ázsiai zöldségkeverék

- hagyma

- fokhagyma

- só, bors

- szójaszósz

- basmati- vagy jázmin és vörös rizs vegyesen

Elkészítés:

Úgy indul mint minden jó kis magyar kaja. :D A hagymát és a fokhagymát felaprítjuk, és kis olajban pirítani kezdjük. A csirkemellet felkockázzuk, a hagymákhoz adjuk. Sózzuk, borsozzuk (a sót csak módjával, mert a szójaszósz alapból sós, el ne sózzuk). Fedő alatt pároljuk egy kicsit, míg el nem fövi a levét, vagy a pici vizet, amivel puhítottuk. Majd megpirítjuk kicsit, és jöhet 250-350g (fél csomag) ázsiai zöldségkeverék.

Ezekben közel hasonló zöldségek szoktak lenni, általában piros és sárga kaliforniai paprika, sárgarépa, csiperke és/vagy fafülgomba, zöldbab, bambuszcsíra. A zöldségekkel is együtt pirítjuk pár percig, majd leöntjük ízlés szerinti szójaszósszal. Pár percig rotyogtatjuk, majd lehet is tálalni a kifőzött rizzsel. Nekünk a basmati a nagy kedvencünk, de a jázmin+vörös rizs mixet is szeretjük. Lehet kísérletezni, melyikkel ízlik jobban. Jó étvágyat!

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Tavaly olyan jól éreztük magunkat, hogy idén ismét Törökországba mentünk nyaralni. Most hármasban utaztunk édesanyámmal együtt. Nehéz időszakon ment keresztül édesapám elvesztése után, úgy gondoltuk, ráfér egy kis pihenés, kikapcsolódás. Plusz soha nem járt tengerparton, repülővel sem repült még, így számára tele volt új élményekkel a nyaralás.

Júniusban voltunk, még előszezonban, jobb is volt így, nem szenvedtünk a nagy hőségtől. Ugyanoda tértünk vissza, mint tavaly, Side mellé egy üdülővároskába, Evrensekibe, csak most egy másik hotelbe. Annyira megismertük már a várost, hogy otthonosan mozogtunk a környéken, a hotelek között, a parton és a bazársorokon is. Úgy használtuk a dolmust (helyi busz, olcsó és gyors közlekedési forma a városok között), mint a helyiek.

Megint átugrottunk Sidébe, hogy megmutassuk anyunak az óváros romjait, és az igazi sidei bazárt. Nekem már sokadjára kicsit fárasztóak voltak a túl nyomulós kereskedők, akik szinte betolják a turistákat a boltjaikba, de azért sokszor megnevettetek. Egy jó tanács: aki bazározni megy, már az elején mondja el, honnan jött, mert a magyaroknak jóval kedvezőbb árról indul az alkudozás, mint mondjuk egy német vagy angol turistának. :)

A törököket továbbra is nagyon bírjuk, nagyon kedvesek és barátságosak, szeretik a magyarokat, olyannyira, hogy néha kérdés nélkül képesek megölelgetni az embert. A nőket imádják a török férfiak, lépten-nyomon bókolnak, és képesek a párunk háta mögött (bár volt, akit a jelenléte sem zavart) udvarolni nekünk. Ha szingli nőként megyünk hozzájuk nyaralni, nem árt csak minden második szavukat elhinni. :)

Tavaly a mesés Aydinbey King's Palace volt egy hétig az otthonunk, most a szintén gyönyörű Side Royal Palace. Ez a hotel annyira szép, hogy már túlzás, ágaskodó hófehér lószobrok veszik körül a kupoláját a bejáratnál. Arany színű üvegliftek ingáznak a több mint kétezer szobával rendelkező szintek között, a recepció, a hall és az éttermek is olyan mesések, mint egy palotában. (Lent találtok a hotelről egy frissen felvett kisfilmet.)

Amellett, hogy egy hétig minden nap csak ettünk, napoztunk és fürödtünk, elmentünk egy hajókázásra is. Egy partihajóval futottunk ki az alanyai kikötőből. Először a hegyek mentén, a sziklák tövében hajóztunk, hogy megnézzük a várat, és a titokzatos kincses barlangokat. Többször ki is kötöttünk, és ki lehet úszni a hajóról, egyszer a közeli sziklás partra, ahol tengeri csiga házakat gyűjtöttünk, majd megebédeltünk a partnál kikötve.

A hajó nagyon menő volt. Három szintes, a középső emeleten a tánctérrel, felette a dj pulttal. Végig mentek a jobbnál jobb zenék, mi meg élveztük a kilátást és a korlátlan ellátást. Ebéd után kihajóztunk a nyílt tengerre, és indult a habparti. :) Két ágyúból fújták a habot, mi meg derékig, nyakig habban táncoltunk a hajó közepén. Utána a hajóról ugrálva lehetett lemosni magunkról a maradék habot, nagyon nagy élmény volt.

Egy másik napon parasailingeztünk. Aki nem tudná, ez ejtőernyőzés a tenger felett. Motorcsónakon felszerelnek minket biztosítókötelekkel egy ejtőernyőhöz, felengednek a magasba, és köröznek a part mellett, néha még a szárazföld felé is kireptetik az embereket. Mi csak a tenger felett repültünk, de nagyon szuper élmény, egyszer az életben mindenképp megéri kipróbálni. Olyan magasan voltunk, hogy elláttunk a messzi hegyekig, csodálatos volt a kilátás. Néha leengedtek minket, és megmártóztattak a tengerben is.

Szombat este az animátorok elvitték a fiatalokat Side menő szórakozóhelyére, a Karmába, természetesen mi is velük tartottunk. A hely dugig volt helyiekkel és turistákkal vegyesen, mégis volt elég helyünk. Minden társaságnak lefoglaltak egy asztalt, ami körül egész éjszaka táncolhattunk. Az animátorok egy része velünk bulizott, egy részük úgy állt ott, mint a testőrök, és vigyáztak ránk. Rengeteget táncoltunk, szuper buli volt.

Az ellátás az all inclusive-hoz hűen nagyon bőséges volt, a reggeli és a vacsora a főétteremben volt, ebédnél választani lehetett, hogy a hotelben vagy a tengerparti grillteraszon ebédelünk-e. Egy vacsorát ajándékba kaptunk a nemzetek éttermeiben. Külön kis éttermek voltak a hotelben, a francia, az olasz, és a helyi, török konyha finomságait lehetett megkóstolni. Mi a tradicionális török ízeket próbáltuk ki, rengeteg fogásos volt a vacsora,a desszerteket már csak kóstolgattuk.

A főétkezések mellett természetesen ott voltak megint a kis nasik, hol gofri, hol palacsinta, gyümölcsök, sütik, jégkrémek, koktélok korlátlanul. Én az étkezéseknél inkább az evéssel voltam elfoglalva, az Édest kértem meg, hogy készítsen pár képet és videót. Ő viszont nem lelkesedett nagyon az ötletért, így csak pár jobban sikerül fotót teszek fel. Nézzétek meg inkább a hotel hivatalos kisfilmjét, ami most került fel frissen augusztusban. Beszéljenek helyettem azok a képek, így talán jobban el is tudjátok képzelni, amiket meséltem nektek. :)

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Imádom a spagettit, ez nem titok. Ezerféle variációját készítettem már el, és fogom is még, mivel felhasználási lehetősége végtelen. Most egy olyat választottam, ami főleg zöldséges, de azért egy kis husi is van benne a párom kedvéért.

Spárgával, cukkinivel és baconnel készítettem, egészséges és finom, főleg ha durum- vagy teljes kiőrlésű tésztát használunk. Pofonegyszerű elkészíteni. Annyi pepecselés van vele, hogy a spárgát meg kell pucolni, és elő kell főzni, a többi gyerekjáték.

Spárgás-baconös-cukkinis spagetti

Hozzávalók:

- 1 csokor spárga (zöld vagy fehér)

- 1 csomag bacon (200 g)

- 1 szép cukkini

- 1 közepes fej vöröshagyma

- 2 cikk fokhagyma

- spagetti

- só, bors

- sajt

Elkészítés:

A spárgákat zöldséghámozóval megtisztítjuk, 2-3 centis darabokra vágjuk, és előfőzzük. Közben a bacont felkockázzuk, megpirítjuk, és félretesszük. A hagymákat megtisztítjuk, feldaraboljuk, a bacon kisült zsírjában megpirítjuk. A cukkini végeit levágjuk, felszeleteljük, a karikákat felcsíkozzuk, és a hagymához adjuk.

Fedő alatt pároljuk, míg a cukkini kissé összeesik. Hozzáadjuk az előfőzött spárgát, sózzuk-borsozzuk, és együtt főzzük tovább. Ha a zöldségek puhák, a pirított bacont is hozzájuk keverjük. A spagettit sós vízben kifőzzük, leszűrjük, és összekeverjük a baconös-zöldséges raguval. Tálaláskor lereszeljük sajttal.

Könnyű, finom és egészséges.

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Bizony, már hat éve indítottam útjára ezt a blogot, hogy telik az idő! Azóta sok-sok finomság került fel, remélem sokak örömére. Mostanában kevesebb időm van posztolni a vállalkozásom miatt, de ígérem, meg fogok próbálni gyakrabban jelentkezni. Most is van már legalább öt finomság talonban, amiket még nem volt időm feltenni, de ami késik, nem múlik.

A fekete-erdő tortát választottam a blog szülinapjára. Most sütöttem meg másodjára, első alkalommal pedig 11 éve. Azért emlékszek ennyire, mert ez volt a második szülinapi torta, amit az Édesnek sütöttem. Ja, és emlékszek, hogy kolis voltam abban az időben. Hatalmas kihívás volt tortát sütni egy rossz kolis sütőben, de sikeresen kiviteleztem a dolgot, mert jól sikerült. :)

Most, másodjára is bevált az akkori recept, nagyon guszta lett és finom. Sajnos a fényképezőm a díszítés fázisainak fotózása közben lemerült, mobillal voltam kénytelen folytatni, ezért lettek olyan sötétek és életlenek a képek, szóval bocsi. De a lényeg így is látszik. Az Édes nem értette, hogy miért kell ilyen fullos tortát sütni a blog szülinapjára, de az elfogyasztása közben egyáltalán nem panaszkodott. :)

Fekete-erdő torta

Hozzávalók:

A piskótához:

- 8 tojás

- 8 ek. cukor

- 5 ek. liszt

- 3 ek. kakaópor

- egy csipet só

A töltelékhez:

- 720 ml-s meggybefőtt

- 1 cs. piros zselatin

- 2 ek. cukor

A tejszínhez:

- fél liter hideg habtejszín

- 2 cs. habfixáló

- 2 ek. cukor

+ fél tábla étcsoki a reszeléshez

Elkészítés:

Szétválasztjuk a tojás sárgáját és fehérjét. A fehérjét egy csipet sóval és a cukorral kemény habbá verjük. Egyesével hozzákeverjük a sárgájákat, majd óvatosan a kakaóporos lisztet is. A kész masszát kivajazott-kilisztezett, vagy sütőpapíros tortaformába öntjük, és előmelegített sütőbe tesszük. 180 fokon kb. 30 percig sütjük, tűpróbát végezzünk. A kisült tésztát félretesszük hűlni, majd három lapra vágjuk.

A töltelékhez a meggybefőtt levét a cukorral és a piros tortazselével felfőzzük, a csomagon leírtak szerint elkészítjük. Hűlés közben szilárdul, ezért néha megkeverjük, majd langyosan hozzákeverjük a meggyet. Pár szemet tegyünk félre a díszítéshez a torta tetejére. A tejszínt a cukorral és a habfixálóval kemény habbá verjük.

A legalsó tortalapra rákenjük a meggyes töltelék felét, a tejszínhab egyharmadát, és lereszeljük étcsokival. Rátesszük a második lapot, erre jön a meggyes töltelék másik fele, tejszínhab, reszelt étcsoki, és az utolsó tortalap. Az egész tortát bevonjuk a maradék tejszínhabbal, és lereszeljük étcsokival. Rózsákat is nyomhatunk rá tejszínhabból, és meggyszemekkel díszíthetjük.

Egy éjszakára, de legalább pár órára hűtőben pihentetjük, hogy szépen megszilárduljon, és az ízek összeérjenek. Igazi klasszikus, nagyon mutatós torta, és isteni finom, bármilyen alkalmon megállja a helyét.

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Mentés

Most hozom a kalácsreceptet, amit húsvétkor ígértem. Rahátos kalácsot sütöttem akkor. A rahát más néven szultánkenyér vagy török csemege. Tulajdonképpen színes gyümölcszselé kockákra vágva, porcukorba forgatva. Török desszert, ők pisztáciát, és mindenféle magvakat is szoktak még bele tenni.

Nálunk kevésbé elterjedt, de Romániában kedvelt édesség. Mindig hozunk belőle egy adaggal, mert az Édes nagyon szereti. Én nem vagyok oda semmilyen zselés desszertért, de kalácsba sütve kifejezetten ízlett. Most először sütöttem rahátos kelt kalácsot, és nagyon jól sikerült, hamar el is fogyott.

Azt ígértem a múltkor, mesélek a több hónapos kimaradásról is. Az évkezdés minden vállalkozás számára nehéz időszak, nem ment minden simán nálam sem, de azóta ez megváltozott hála az égnek. Márciusban pedig váratlanul meghalt édesapám, ami nagy törést jelentett az egész család számára. Nehéz elfogadni és feldolgozni. Egy gyerek életében ez a legnehezebb és legfájdalmasabb dolog, de sajnos ez az élet rendje.

Azt tanácsolom mindenkinek, akinek még élnek a szülei, hogy öleljék, puszilják őket, mondják nekik, hogy szeretik még ma, mert lehet, hogy nem lesz már holnap, és az nagyon tud fájni. Az ember ezt akkor érti meg igazán, ha vele történik, amikor átéli, de sajnos akkor már késő. Szeressetek most! A legfontosabb dolog az életben a szeretet és a család, nincs más, ami számít. Mindig is így gondoltam, és ezután is így fogom.

Rahátos kalács

Hozzávalók:

- 50 dkg finomliszt

- 50 dkg rétesliszt

- 50 dkg rahát

- 25 dkg vaj

- 20 dkg cukor

- 5 dl tej

- 3 tojássárgája

- 3 dkg élesztő (friss vagy instant)

- 1 csomag vaníliás cukor

- 1 citrom reszelt héja

- 1 kk. só

- 1 tojássárgája a lekenéshez

Elkészítés:

Egy nagy tálba (amiben lesz elég helye megkelni a tésztának) beletesszük az összekevert lisztet. A közepébe csinálunk egy mélyedést, beleszórjuk a cukor egy részét, az élesztőt (én instanttal dolgoztam, és ezt is fel szoktam futtatni, bár nem szükséges). Ráöntjük a langyos tej egy részét, a mélyedés pereméig, és hagyjuk felfutni az élesztőt. Ha felfutott, hozzáadjuk a maradék cukrot, a vaníliás cukrot, egy kiskanál sót, a tojássárgájákat, az olvasztott vajat, a maradék tejet és egy citrom lereszelt héját.

Az egészet jól összegyúrjuk, míg egy rugalmas és könnyű tésztát kapunk. Kis cipót formázunk belőle, megszórjuk liszttel, és letakarva meleg helyen duplájára kelesztjük (én ágyban szoktam paplan vagy takaró alatt). Ha van időnk, egy óráig kelesztjük, ha nincs elég fél óra, negyven perc is. Közben a rahátot kis hasábokra vagy kockákra vágjuk. Én háromféle színűt használtam: sárgát, pirosat és zöldet. Minél több színűt, ízűt használunk, annál színesebb és mutatósabb lesz a végeredmény.

Ha a tésztánk megkelt, két vagy három részre osztjuk, ennek megfelelően két nagy vagy három kis csinos rúd kalácsunk lesz. Kinyújtjuk őket egyesével lisztezett felületen, megszórjuk a feldarabolt raháttal, és feltekerjük őket. Sütőpapíros tepsibe rakjuk egymástól kis távolságra (lehet még 20-30 percet keleszteni ilyenkor is, ha van időnk), a tetejüket megkenjük egy tojássárgájával, és előmelegített sütőbe tesszük őket. 170 fokon (alsó+felső módban) 45-50 percig sütjük, míg szép aranybarna színt kapnak (tűpróbát is lehet csinálni).

Csak bírjuk kivárni míg langyosra hűlnek, akkor már vághatjuk, és kóstolhatjuk őket. Szép színes, mutatós süti, és nagyon finom, hamar a gyerekek kedvencévé válik.

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem nagyon hamar elrepült ez a január. Még az előbb ünnepeltük a karácsonyt meg a szilvesztert, most meg mindjárt február van. Most aztán megkaptuk a havat meg a hideget, amiért tavaly télen sírtunk. Még túl sokat is kaptunk, nekem már lassan kezd elegem lenni belőle. Meg abból, hogy ha elindulok valahová, lépten-nyomon azt kell lesni, hogy hová lépjek, mert mindenhol jég van.

Na, de nem nyávogok többet, ez van, ezt kell szeretni. Nyáron, amikor dögleni fogunk a melegtől, majd jó lesz visszagondolni rá, most meg jó a nyárra, a tengerpartra, a hullámokra, de jó is volt...Amúgy meg sok jó is van ebben az időben, a legjobb a forrócsoki, a téli jellegű sütik, na meg a forralt bor. Plusz ilyenkor nem látszanak annyira a ruha alatt a felszedett pluszkilók. :)

Már rég terveztem, hogy poénból kipróbálom valamelyik Dr. Oetker-es receptet a vaníliás cukrok vagy a sütőporok zacskójáról. Most meg is tettem. Mindig sok finomságot kapunk a szüleimtől vidékről, most épp finom körtéket kaptunk. Emlékeztem, hogy valamelyik sütőporos zacsin körtés süti recept van, megkerestem, és megsütöttem a körtés koszorút. Annyi változtatással, hogy az egész tésztáját kakaósra készítettem, mert imádom.

Kakaós-körtés koszorú

Hozzávalók:

- 40 dkg liszt

- 20 dkg vaj

- 20 dkg cukor

- 6-8 ek. kakaópor

- 4-5 körte

- 3 tojás

- 1 dl tej

- 1 cs. vaníliás cukor

- 1 cs. sütőpor

- egy csipet só

+ rumaroma

Elkészítés:

Lehet ragaszkodni a csomagon leírtakhoz, akkor külön kell kikeverni a sárga és a kakaós tésztát, és egymásra rétegezni, hogy két színű legyen a süti. De én jobban szeretem a csupa kakaós tésztát, így csak összekevertem az egészet, elhagyva a plusz tejet, plusz cukrot.

A vajat a cukorral, a vaníliás cukorral, a tojással, egy csipet sóval és a rumaromával összekeverjük. Ehhez felváltva hozzákeverjük a tejet és a sütőporos-kakaóporos lisztet. Kész is a tészta, beleöntjük a kivajazott, kilisztezett formába.

A körtéket meghámozzuk, kimagozzuk, felszeleteljük. A körteszeleteket a tésztába nyomkodjuk, majd mehet is az előmelegített sütőbe. Légkeverésesben 160 fokon, sima elektromos sütőben 180 fokon 45 percig sütjük (tűpróbát érdemes végezni).

A formában hűtjük ki, majd egy szép tányérra borítjuk, megszórjuk porcukorral, és olvasztott étcsokival lecsorgatva tálaljuk. Nagyon mutatós süti, tökéletes vendégváró, az ünnepi asztalon is megállja a helyét. Na, és nem utolsó sorban nagyon-nagyon finom.

+Tipp: almával vagy más gyümölccsel, esetleg dióval, mogyoróval, mandulával is készíthetjük.

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Mentés

Tegnap a szüleimmel együtt ünnepeltünk, szűk családi körben. Ebédre érkeztek hozzánk vidékről. Ilyenkor édesanyámmal megosztjuk a feladatokat, előre megbeszéljük, ki mit készít. Nem vittük túlzásba, mert csak négyőnkre kellett tervezni.

A levest én főztem, marhahúslevest két szép vastag szelet marhából. Ugyanúgy készítettem, mintha csirkéből főzném. Nagyon finom lett, mindenki dicsérte. A marhahús olyan puhává főtt a levesben, hogy szétomlott a szánkban.

Másodiknak aszalt áfonyával töltött pulykamellet sütöttem. Nem készítettem még, karácsony előtt pár nappal pattant ki a fejemből, hogy mi lenne, ha áfonyával tölteném meg, és nagyon jól is sikerült. A receptje is roppant egyszerű: veszünk egy szép darab pulykamellet, bevágjuk oldalt addig, amíg egy nagy egybefüggő szeletet kapunk (azaz nem kell kettévágni). Ízlés szerint fűszerezzük. Megtöltjük aszalt áfonyával, és feltekerjük.

Akinek szép vékony szelet pulykamelle van, egy roládot kap, míg vastag darabból szép gömbölyded pulykamell formálható. Fogpiszkálóval tűztem össze a végeit, de kötözni is lehet. Hőálló tálba tesszük. Én aláöntöttem egy kis vizet, és lefedtem a tál fedőjével, hogy úgy puhuljon át, majd a végén levettem, és megpirítottam. 1-2 órán át sütjük a hús vastagságától függően. Közben lehet locsolgatni a saját kisült levével, hogy ne száradjon ki a hús. Ha szép színt kap, készen van.

Nagyon mutatós és finom lett, bár az ízvilága inkább visszafogott. Legalábbis az anyu baconbe tekert pulykacombjához képest, ő azzal készült, na meg a világ legfinomabb töltött káposztájával, amit ő főz. :) Plusz tésztasalátát hozott még az Édes nagy örömére, neki az volt a kedvenc körete a pulyka mellé, míg én jobban szerettem a párolt kelbimbót és bébirépát.

Bár a desszerteknek már nem sok hely maradt, azért még kóstolgattunk. Volt túrós és mákos bejgli (igen, nálunk a túrós is menő ilyenkor), zserbó és tiramisu.

Minden nagyon finom volt, pukkadásig jóllaktunk, ahogy az ilyenkor lenni szokott. A hűtő tele, azt hiszem lesz mit enni az ünnep hátralévő részében is. :) Mindenkinek további kellemes karácsonyt kívánok!

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

A tejpite és a tejes pite isteni desszertek. Előbbi sok tejjel és tejszínnel készül, állagra nagyon hasonlít a sajttortához. Utóbbiba kevesebb tej kerül, tésztája könnyű, piskótaszerű tejes utóízzel. Mindkettő bármilyen gyümölccsel elkészíthető, és nagyon finom.

A múltkor vidékről kaptunk finom szilvát, amiből maradt még egy kis adaggal. Legközelebb még többet fogok beletenni, mert a tészta jó vastag, szinte eltűnt benne az a kis szilva. Viszont szuper puha és ruganyos lett, és a fahéjas szilva íze is tökéletesen illett hozzá.

Szilvás tejes pite

Hozzávalók:

- 30 dkg liszt

- 20 dkg cukor

- 4 dl tej

- 3 tojás

- 1 cs. vaníliás cukor

- 1 cs. sütőpor

- 1 dl olaj

- 1 csipet só

- szilva

- cukor

- fahéj

Elkészítés:

A lisztet elkeverjük a sütőporral, a cukorral, és egy csipet sóval. Egy másik tálban a tojásokat kézi habverővel simára keverjük a vaníliás cukorral, a tejjel, és az olajjal. Végül jól összekeverjük a száraz és a nedves hozzávalókat, és kész is a tészta.

A tepsit vajjal kikenjük, vagy sütőpapírral kibéleljük. A szilvákat kimagozzuk, és a tepsi aljára tesszük. Megszórjuk fahéjjal és cukorral, végül ráöntjük a tésztát. Előmelegített sütőben közepes fokozaton (légkeverésesben 150 fokon) 40 perc alatt aranybarnára sütjük (tűpróba!).

A formában hűtjük ki, majd kifordítjuk egy tálra, így a szilvás része kerül a tetejére. Felkockázzuk, és porcukorral vagy anélkül, vagy egy gombóc vaníliafagyival tálaljuk. Nagyon finom! Próbáljátok ki a barackosat, vagy a meggyes tejpite változatot is!

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.

Most először készítettem Muszakát. Görögországi nyaralásunkkor kóstoltam először, isteni finom volt, nemhiába  értenek hozzá. Sikerült nekem is reprodukálnom, bár biztos nem az eredeti ízeket, de valami hasonlót. A lényeg, hogy nagyon finom volt, és jól is nézett ki, nekem ennyi elég is.

A múltkor rokonlátogatásból visszafelé egy kis faluban vettünk egy zsák padlizsánt. Olyan jó, hogy vannak még ilyen kis falvak, ahol a nénikék a saját kertjükben termelt földi jóval kiülnek a ház elé, és árusítják. Sok finom és egészséges zöldséget, gyümölcsöt lehet így beszerezni.

Azért szoktam ilyen sok padlizsánt venni, mert ilyenkor megsütöm, hol sütőben, hol szabad tűzön, leszedem a héját, bezacskózom, és elteszem a fagyóba. Télen csak kikapok egyet, kiolvasztom, és elkészítem padlizsánkrémnek. Nagyon szeretjük, minden évben elteszek előre egy jó adaggal.

Előre szólok, hogy a Muszaka elég pepecselős és időigényes, szóval érdemes jó előre hozzálátni, és csak akkor készíteni, amikor van elég időnk hozzá. De a lényeg, hogy a végeredmény kárpótol minket az összes befektetett melóért. Tényleg guszta és nagyon-nagyon finom!

Muszaka

Hozzávalók:

A húsos raguhoz:

- 500 g darált sertéshús (vagy bárány vagy marha)

- 500 g paradicsomsűrítmény

- 2 nagy fej vöröshagyma

- 3 cikk fokhagyma

- 1,5 dl vörösbor

- só, bors

- őrölt kömény

- pici fahéj

- ha savanyú a paradicsomszószunk: 1 ek. cukor

A zöldséges rétegekhez:

- 1 nagy padlizsán

- 1 kg krumpli

- só, bors

- olaj

A besalmel mártáshoz:

- fél liter tej

- 50 g vaj

- 5 ek. liszt

- só, bors

- pici őrölt szerecsendió

A tetejére:

- 10 dkg reszelt sajt

Elkészítés:

A hagymákat apróra vágjuk, olajban pirítani kezdjük. Hozzáadjuk a darált húst, sózzuk, borsozzuk, ízesítjük őrült köménnyel és egy pici fahéjjal. Ráöntjük a paradicsomszószt, és fedő alatt pároljuk a húst. Akinek savanykás a paradicsomszósza, egy kanál cukrot is adjon hozzá. A végén beleöntjük a vörösbort, és fedő nélkül elpárologtatjuk belőle az alkoholt. Ha megfőtt a hús, kész a ragu, félretesszük.

A megtisztított krumplit felkarikázzuk, a padlizsán két végét levágjuk, és hosszában felszeleteljük. Mindkettőt sózzuk, borsozzuk, átforgatjuk egy kis olajjal. Egy-egy sütőpapíros tepsire helyezzük őket külön-külön, és mehetnek egyszerre a 200 fokos sütőbe 15-20 percre. Azaz elősütjük őket.

A besamel mártást is elkészítjük: egy pohárban a mikróban felforrósítjuk a tejet, és félretesszük. A vajat egy edényben felolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, és óvatosan megpirítjuk (alacsony lángon, hogy meg ne égjen). Kis adagokban, folyamatosan kevergetve hozzáadjuk a tejet. Ha szépen besűrűsödött, sózzuk, borsozzuk, kevés őrölt szerecsendióval ízesítjük.

Végül összeállítjuk a muszakát: egy tepsit vagy hőálló tálat kikenünk olajjal. Az aljára a krumpli szeleteket fektetjük, erre jön a húsos ragunk fele, egy kevés besamel mártás, majd a padlizsán szeletek fele. Ezen eloszlatjuk a ragu másik felét, egy kevés besamel, majd jöhet az utolsó réteg padlizsán, a maradék besamel mártás, és végül sok finom reszelt sajt.

200 fokos sütőben addig sütjük, míg a sajt szépen megpirul a tetején. Kicsit hagyjuk hűlni, majd szeleteljük, és tálaljuk. Kihűlt állapotban szebben szeletelhető, de melegen sem csúszik szét. Nagyon finom fogás, ünnepek alkalmával is megállja a helyét.

Ha tetszett, megtalálsz a Facebookon is.