Sokan ismerik és szeretik, viszont azt csak a tájékozottabbak tudják, hogy nem csak pizzából, milánói makaróniból és bolognai spagettiből áll az étlapjuk. És persze azokat sem úgy készítik, mint kis hazánkban, itthon szinte csak ezen finomságok magyar változatait kóstolhatjuk. Aki jobban elmerült az olasz konyha rejtelmeiben, az tudja, hogy mi az a pasta carbonara vagy a bruschetta. Előbbi számos étterem étlapján szerepel, én is így találkoztam össze vele, és szerelem volt első ízlelésre. Azóta sűrűn készítem én is. Kezdetben még ragaszkodtam az eredeti recepthez, de azóta kifejlesztettem egy egyszerűbb és olcsóbb változatot. Általában minden recepttel ezt csinálom, mintha kényszert éreznék a magam szájízére formálni őket. Na, de nem csinálhatom rosszul, Kockafiú és a családom a megmondhatója, hogy milyen finomságokkal szoktam jóllakatni őket.
A recept előtt pedig egy kérés: ha valaki tud valamit a mandulaműtétről, nagy szeretettel várom, hogy a hozzászólásokban ossza meg velem a saját vagy ismerőse tapasztalatait. Ugyanis azt tanácsolta egy orvos, hogy vetessem ki a mandulámat a rendszeres begyulladása miatt. Én elsősorban megpróbálnám alternatív módon kikúrálni, de ha valakinek jobb ötlete van, mindenképpen ossza meg velem.
Visszatérve az olasz konyhára: mindenképpen érdemes tőlük tanulni, mert nemcsak a finom ételeikről, hanem a jó egészségükről, magas életkorukról, és a felhőtlen hangulatukról is híresek. Na jó, a hangoskodásukról és a temperamentumos veszekedéseikről is, de ezeket leszámítva a többit nem ártana a magyar embereknek eltanulni és átvenni tőlük.
Hozzávalók:
- egy csomag spagetti tészta
- egy csomag (200g) szeletelt császárszalonna
- egy nagy poharas tejföl
- 150g sajt
- 1dl tej
- egy tojás
- kevés olaj
- kevés ételízesítő és bors
Elkészítés:
A spagetti tésztát sós vízben kifőzzük, leszűrjük, és pár csepp olajjal elkeverjük, hogy ne ragadjon össze. A császárszalonnát felkockázzuk, kevés olajon megpirítjuk. Ráöntjük a tejfölt, ízesítjük egy kevés ételízesítővel és borssal. Elkeverjük a tejjel, és pár percig (sűrűn kevergetve) főzzük. A végén egy tojást ráütünk, gyors mozdulatokkal elkeverjük, így besűrítjük a szószt. (Legutóbb kevés császárszalonna volt itthon, ezért finom házi füstölt szalonnát adtam hozzá, és elárulom, hogy nem rontotta el, sőt! Ha pedig nagyobb adagot szeretnél készíteni, adj hozzá több tejet és több tojást!) A tésztából egy halmot a tányérra rakunk, ráöntjük a szalonnás-tejfölös szószt, és megszórjuk reszelt sajttal. (Aki ragaszkodik a parmezánhoz, azzal, aki nem, trappistával vagy füstölt sajttal dobja fel.) Nagyon laktató finomság. Jó étvágyat!
