Tavaly rendezték meg első alkalommal Debrecenben a Csokoládé Napokat, aminek már akkor lelkes résztvevői voltunk. Természetesen idén sem hagyhattuk ki, nagyon örültem, hogy folytatják ezt a szuperédes gasztroprogramot.
Igaz, a felépítése szinte teljesen ugyanaz volt, mint a tavalyinak, én mégis olyan lelkesen jártam körbe a csokitól roskadozó standok között, mint Alíz Csodaországban. A fotók minőségéért elnézést kérek, de inkább a kóstolásra és a vásárlásra koncentráltam, mint a fotózásra.
Idén abszolút a különlegességekre mentem rá, szinte csak extrém ízű csokikat és bonbonokat kóstoltam. A hagymás meglepően finom volt, a gorgonzolástól sikítoztak az ízlelőbimbóim, a szarvasgombás pedig olyan volt, mintha egy ízbomba robbant volna a számban.
Igazán különleges volt a roppanós barnarizses, a zöldteás, az ibolyás, a rózsás, a jázminos és a tokaji aszús. A tavalyi kedvencem a tejcsokoládés kukoricagolyó volt, most a joghurtos verziójából is vettem. Egy idő után már nem bírtam többet megkóstolni, így a többi finomságból felpakoltunk itthonra.
Látványra a legkülönlegesebbek a csokiszerszámok voltak, ha nem mondják, hogy minden egyes darab csokiból készült, és ehető, biztos nem hiszem el. Csodálatosak voltak a cukor- és csokivirágok és a szintén csokiból készült bonbonos dobozok is, vétek megenni őket.
Idén is sok szépet láttunk, sok finomságot kóstoltunk, és egy évre elegendő édes élménnyel gazdagodtunk.
Megtaláltok a Facebookon is: Kockalány konyhája.
