Valentin nap alkalmából én sem habos-babos, sem szivecskés sütit nem sütöttem tegnap. Ez az ünnep csak a boltosoknak kedvez, nagy lendülettel árulják a plüssöket, a szivecskés lufikat és a vörös rózsákat. A párok is nagy lázban égnek, hogy mit vegyenek egymásnak. Ez hülyeség. Ha mindenképpen meg akarod lepni a párodat valamivel, főzz neki ilyenkor valami finomat vagy süsd meg a kedvenc süteményét. Ha nem vagy konyhatündér, akkor vegyél neki egy finom csokit, vagy menjetek el vacsizni valahová. Nekem az a különleges, ha nem én főzök, hanem elmegyünk itthonról. De nem akartam nagy felhajtást, így beültünk egy fincsi kínai kajára este, tökéletes volt.
Bár kapott fincsi csokit a Kedves, azért a kedvenc sütije sem hiányzott itthonról. Imádja az almás sütit, az lett. A receptet megtaláljátok Almás pite néven egy korábbi bejegyzésemben. Kicsit feldobtam, csináltam belőle két másik fajta variációt.
Almás kosárkák
Elkészíted a tésztát a régi leírás szerint, kinyújtod, majd egy kisebb pohárral kiszaggatod. A kiszaggatott köröket belenyomkodod a fém kosárka-formákba, és beteszed sülni a sütőbe. Ne süsd meg teljesen a tésztát, amikor látod, hogy szép színt kap, vedd ki, és kanalazd bele a fahéjas-cukros reszelt almát. Tedd vissza sülni, a tésztának szép aranybarnának kell lennie, az alma kissé összébb esik. Kész is. Kihűlés után könnyebb kivenni a fém formából, és lehet is befelé kapdosni.
Almás rácsos
A rácsoshoz a maradék tésztát használtam, 10 kosárka után bőven maradt még. A nagyobbik részét tepsi formára nyújtom (én szögletes hőálló üvegtálban sütöttem). A kivajazott-kilisztezett tál aljára teszem a tésztát, kicsit megszurkálom egy villával, és beteszem sülni. Szintén csak a szín megjelenéséig sütöm. Aztán egyenletesen elosztom rajta az almát, és a maradék kinyújtott tésztából késsel csíkokat vágok. Tetszés szerint elrendezem az alma tetején, kész is a rácsos forma. Visszateszem, és aranybarnára sütöm. Kis formás kockákat vágok belőle, és lehet is fogyasztani (porcukorral is megszórhatod).