Kockalány konyhája

Újra itt! Az utóbbi időben kissé elhanyagoltam a blogot, csupa szokványos ételt főztem, amik már rég felkerültek ide. De végre a hétvégén valami olyat készítettem, mint még soha! Méltó visszatérés lesz ez most, hiszen fantasztikusan sikerült.

Nem szoktam agyondicsérni a fogásokat, amiket készítek, sőt, nagyon kritikus tudok lenni magammal szemben, de ez... ez valami csoda lett! Áldom a szerencsémet, hogy megtaláltam ezt a receptet, és végre volt annyi időm a hétvégén, hogy ki is próbáljam.

Egy jól elkészített marha egyébként is varázslatos, de ez szinte vajpuha, mennyeien omlós, és a pikáns csokiszósszal egészen lenyűgöző lett. Jövőbeni ünnepi fogásaimnak elegáns résztvevője lesz, remélem ti is sok embert fogtok vele elkápráztatni!

Spanyol marhasült pikáns csokoládészósszal

Hozzávalók:

- 10-12 szelet marhacomb

- 6 dkg étcsokoládé

- 4 dl marhahúsleves

- 3 ek. paradicsompüré

- 2 dl fehérbor

- 2 ek. borecet

- 2 fej vöröshagyma

- 2-3 gerezd fokhagyma

- 1 kis csokor petrezselyem

- só, bors

- liszt

- olaj

Elkészítés:

Ha a hentessel szeleteltetjük fel a marhacombot, sok időt spórolunk, de megoldhatjuk magunk is, ha ügyesek vagyunk. A szeleteket sózzuk, borsozzuk, lisztbe forgatjuk. Kevés olajon mindkét oldalukat megpirítjuk, és félretesszük őket.

A hagymákat vékony karikákra vágjuk, és megpirítjuk az olajban, a zúzott fokhagymát is beletesszük. Majd hozzáadjuk a paradicsompürét, a felaprított zöldpetrezselymet, a borecetet, a húslevest és végül a bort. Az egészet sózzuk, borsozzuk, és beletesszük a hússzeleteket.

Lefedve 2 óráig pároljuk a húst a mártásban, míg végül mennyeien omlós lesz. Közben kevés vízzel hígítjuk, ha túlzottan besűrűsödne. Ha kész a hús, kivesszük, és félretesszük. A mártást botmixerrel pürésítjük, és elkeverjük a reszelt étcsokival, így egy pikáns, selymes szószt kapunk.

A hússzeleteket tányérokra szedjük, tetszőleges körettel tálaljuk (burgonyapüré, tészta, rizs), és leöntjük a bársonyos csokoládészósszal. Ízlés szerint savanyúsággal is fogyaszthatjuk. Hmmm, mennyeien finom! Jó étvágyat hozzá!

Az eredeti recept Szabó Béla és Klement András Az ibériai konyha című szakácskönyvében található meg.

Itt egy jó kis s.o.s. süti váratlan helyzetekre. Ha váratlanul vendéged toppan be, vagy megkívánsz valami finom gyümölcsös desszertet, de nincs kedved órákig a konyhában robotolni, ez lesz a te édességed.

Én nagyon szeretem az ilyen gyors sütiket, ha nincs időm, vagy este esek haza, akkor sem szenvedünk édességhiányban. A receptje csak úgy kipattant a fejemből, szóval engem lehet szidni, ha valakinek nem ízlik. :)

Az alapja mirelit leveles tészta, amit én mindig tartok itthon a fagyóban vész esetére. Annyi hátránya van, hogy két órával az elkészítés előtt ki kell venni, hogy kiolvadjon, de utána már lehet is készíteni. Pofonegyszerű, és bármilyen gyümölccsel készíthető.

Almás leveles

Hozzávalók:

- 500 g gyorsfagyasztott leveles tészta

- 2-3 piros alma

- kevés sárgabarack lekvár

- cukor

- fahéj

Elkészítés:

2 óra olvasztás után a leveles tészta már megfelelő állagú lesz. Lisztezett felületen négyzet alakúra nyújtjuk, és egy hegyes késsel 1-2 centis peremet karcolunk bele. Nem kell átvágni a tésztát, csak belekarcolni a felületébe egy négyzetet a szélétől kis távolságra körbe.

A belülre eső négyzetet vékonyan megkenjük sárgabarack lekvárral. Az almákat megmossuk, kimagozzuk, és vékony szeletekre vágjuk. A szeletekkel kirakjuk a lekváros részt. Végül megszórjuk ízlés szerinti cukorral és fahéjjal. Mehet az előmelegített sütőbe.

200 fokon 20-25 percig sütjük, amíg aranybarna nem lesz. Ha megsült, langyosra hűtjük, szeleteljük, megszórjuk porcukorral. Frissen és melegen a legfinomabb, és mivel kis adag, nem is biztos, hogy marad belőle. Érdemes dupla adagot készíteni, ha édesszájú a család.

Folytatódik a palacsintás sorozat, ezúttal egy végtelenül egyszerű és ízletes variációval. A cím mindent elárul, a mostani változat fahéjas, pofonegyszerű, de mégis különleges. Aki már unja a hagyományos ízűt, próbálja ki ezt, vagy a többi egyszerűen nagyszerű ízűt: az almásat, a banánosat, az epres amerikait, a kakaósat vagy a kókuszosat.

Esős napunk van, és egy ilyen napon a kedvünk gyakran egyenesen arányos az időjárással. A legjobb taktika, amit az esőnapi hangulatfokozásra ismerek, az egy adag, egy tányér, vagy akár egy doboz szívmelengető édes finomság. Az édesség ilyenkor mindig jól jön, de azért ne essünk túlzásba a habzsolással, osszuk meg a finomságokat a szeretteinkkel.

Ebből a palacsintából ma még lehet második fogás egy finom leves után, desszert az ebéd után, vagy akár este egy édes vacsora. Tudom, tudom, nem éppen fogyókúrás fogás vacsira, de néha nyugodtan engedhetünk a kísértésnek. Lepjük meg a családot, vagy csak magunkat egy finom desszerttel ma, ezentúl legyen az esőnap új neve édességnap!

Fahéjas palacsinta

A palacsinta alapreceptet mindenki ismeri, aki nem, a Banános palacsintánál talál receptet, természetesen banán nélkül készítse el. A fahéjat a liszttel együtt adhatjuk hozzá ízlés szerinti mennyiségben. Nem kell félni, nem erőteljes, csak kellemes íze lesz, és alig látszanak majd a fahéj darabkák a tésztában. Ha kész, szokás szerint is ízesíthetjük: túróval, lekvárral, kakaóval, mogyorókrémmel, de cukros-fahéjas reszelt almával a legfinomabb.

Egy kis kihagyás után újra itt vagyok. Az új év nálam tényleg egy új kezdetet hozott magával, méghozzá a munkában. Új munkahelyem lett, ami már most nagyon tetszik. Remélem végre megtaláltam az igazi helyem.

A nagy ünnepi dőzsölés után semmi bonyolultat nem főztem, inkább egyszerű és hagyományos fogásokat. A sütiket sem bonyolítottam túl, legutóbb egy finom sajtos pogácsát sütöttem, vagyis nem egyet, hanem vagy százat.

Nagyon jó kis receptre bukkantam. Amikor kisülnek a kis pogik kívül sajtosan ropogósak, belül pedig mennyeien puhák. Frissen a legfinomabbak, bár el lehet tenni őket, de nem érdemes, és nem is biztos, hogy sikerül.

Sajtos pogácsa

Hozzávalók:

- 1 kg liszt

- 25 dkg vaj

- 1 kocka élesztő (5 dkg)

- 3 tojássárgája

- 2,5 dl tej

- 2 kis poharas tejföl

- 2 ek. cukor

- 1,5-2 ek. só

+ 1 tojás és reszelt sajt a tetejükre

Elkészítés:

Egy tálba beletesszük a lisztet, a közepébe egy kis mélyedést készítünk az ujjunkkal. Ebbe rakjuk a cukrot, és belemorzsoljuk az élesztőt. Ráöntünk annyi langyos tejet, hogy a lyukat megtöltse, és hagyjuk megkelni az élesztőt.

Ha megkelt, kissé összeforgatjuk a liszttel, és hozzáadjuk a sót, a tojássárgájákat, az olvasztott vajat, a tejfölt és a maradék tejet. Jól összegyúrjuk, egy nagyon könnyű, rugalmas tésztát kell kapnunk. Lelisztezzük, letakarjuk, és meleg helyen 40 percig kelesztjük.

Lisztezett felületen kinyújtjuk, és többször felhajtogatjuk. Majd visszatesszük további 30 percig kelni. Ha kész, ismét kinyújtjuk, kiszaggatjuk pogácsa szaggatóval vagy feles pohárral. Megkenjük a tetejüket egy tojással, és reszelt sajtot szórunk rájuk.

Sütőpapíros tepsiben toljuk az előmelegített sütőbe. 180-200 fokon légkeveréses módban 10-12 percig sütjük. Amikor szép színt kapnak, ki is lehet venni őket. Ez viszonylag nagy tésztamennyiség, kb. 100 darab készül belőle, ezért meg is lehet felezni a hozzávalókat, ha kisebb adagot szeretnénk.

Kezdjük az évet egy tartalmas és finom levessel. Bár én nem vagyok nagy levesevő, néha azért nagyon jól tud esni. Télen inkább a laktatóbb, gazdag leveseket kedveljük. Van, hogy olyan gazdagra sikerülnek, hogy nem is kívánunk utána mást, csak egy kis desszertet.

A mostani leves is ilyen, hamar jóllakat, utána már csak egy kis palacsinta, fánk, vagy egy szelet süti hiányzik. Finom Babgulyást főztem marhalábszárból. Kicsit türelemjáték, mert kell pár óra, mire a hús és a bab is megpuhul, de megéri kivárni. A húsimádó férfiakat simán levehetjük a lábukról vele.

Babgulyás

Hozzávalók:

- 60 dkg marhalábszár

- 30 dkg szárazbab

- 2 nagy fej vöröshagyma

- 2-3 gerezd fokhagyma

- 3 nagyobb vagy 6 kisebb burgonya

- 1-2 sárgarépa

- 4 ek. olaj

- 1 ek. pirospaprika

- só, bors

- majoranna

- esetleg őrölt kömény

Elkészítés:

A babot átválogatjuk, megmossuk, és még előző este langyos vízbe beáztatjuk. A marhahúst megmossuk, és apró kockákra vágjuk, hogy majd hamar megpuhuljon. A hagymákat is megtisztítjuk, és felaprítjuk. A krumplit és a répát meghámozzuk, megmossuk, és apró kockákra daraboljuk.

A vöröshagymát az olajban megpirítjuk, hozzáadjuk a marhahúst, és kicsit együtt pirítjuk. Majd beletesszük a babot, a fokhagymát, és fűszerezzük: sózzuk, borsozzuk, megszórjuk pirospaprikával és majorannával. (Aki szereti, őrölt köményt is használhat, mi nem szeretjük.)

Az egészet jól elkeverjük, és felengedjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Felforraljuk, és lefedve, lassú tűzön majdnem teljesen puhára főzzük. Fél órával a főzés vége előtt hozzáadjuk a burgonyát és a répát is. Ha túl sűrű lenne, még felönthetjük egy kis vízzel. De az ízesítésre vigyázzunk, nehogy elvegyük az ízét.

Ha mégis utána kellene ízesítenünk, akkor sózzuk-borsozzuk vagy dobjunk rá egy-két marhahúsleves kockát. Akinek pedig nem elég gazdag így a leves, csipetkét is tehet bele. Amint a hús, a bab, a krumpli és a répa is megpuhult, tálalhatjuk is. Jó étvágyat!

Mi mással búcsúztathatnánk mi, édesszájúak az évet, mint egy (na jó, több) pohárka finom házi készítésű csokilikőrrel. Felesleges a boltban megvenni, ha mi is könnyedén el tudjuk készíteni. Még akkor sincs késő, ha valaki most szeretne hozzáfogni elkészíteni.

Elég néhány hozzávaló, valószínűleg van is minden otthon. Fél óra alatt össze lehet dobni, egy kis hűtés, és kész is. Akkor a legfinomabb, ha áll egy hetet, de lemerem fogadni, hogy senkinél nem tartana ki addig. Nem is kell, itt az alkalom az ünneplésre és a koccintásra.

Házi csokilikőr

Hozzávalók:

- 10 dkg étcsoki

- 10-15 dkg cukor

- 7 dl tej

- 4 dl vodka

- 2 cs. vaníliás cukor

- 1 tojássárgája

Elkészítés:

Az étcsokit lereszeljük, simára keverjük néhány evőkanál langyos tejjel, majd hozzáadjuk a tojássárgáját is. A többi tejet feltesszük főni, ha felforrt, pár kanál meleg tejet hozzákeverünk a csokiszószunkhoz, majd a tejhez adjuk. Pár percig főzzük állandó keverés mellett, majd levesszük a tűzhelyről, és elkeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral.

Ha magas kakaótartalmú étcsokit vettünk, több cukorra lesz szükségünk, ha alacsonyabb tartalmút, akkor kevesebbre. Ha kihűlt a csokink, elkeverjük a vodkával, csavaros üvegbe töltjük, és behűtjük. Állítólag egy hét után a legfinomabb, de kétlem, hogy ezt sokan ki tudnák várni. Gasztroajándékként bármilyen alkalomra tökéletes.

Ezzel a recepttel kívánok minden kedves olvasómnak Nagyon boldog, finomságokban bővelkedő új évet! :)

Igaz, már véget ért a karácsony, de sokan még otthon pihiznek, és az ünnepi hangulat sem múlt el. Mivel nekem nagyon melós volt az elmúlt pár nap, nem volt időm feltenni a karácsonyi válogatás 3.részét. Biztos vagyok benne, hogy van, ahol az édesszájú vendégsereg már elpusztította az ünnepi sütik egy részét, ezért nem késő elkészíteni a következő finomságokból egyet-kettőt utánpótlásként.

Én többnyire ki sem tettem a lábam a konyhából, mert most kivételesen mindenki nálunk karácsonyozott. A nagy sürgés-forgás okozta fáradságot enyhítette, amikor láttam, hogy a vendégek milyen jóízűen fogyasztják a finomságokat, nagyon jó érzés volt vendégül látni a szeretteimet. Nem sajnálom, hogy fárasztóan telt számomra az ünnep, a következő napokat egy az egyben a pihenésnek szentelem.

Ünnepi sütemények

Csokis banánkenyér

Kókuszos fonott kalács

Csokis-banános muffin

Mákos bejgli

Túrós-narancsos alagút

Almás kosárkák és Almás rácsos

Almás pite

Csokiszuflé

Kókuszkocka

Kókuszos csiga

Citrom szelet

Piskótatekercs

Aszalt sárgabarackos brownie

Narancsos brownie muffin

A recepteket a finomságok nevére kattintva találjátok meg.

Folytatódik az ünnepi desszertajánló. Remélem az aprósütik elnyerték a tetszéseteket, és lesz belőlük egy-két kedvenc, amit elkészítetek karácsonyra. Most a torták következnek, szebbnél szebbek, finomabbnál finomabbak.

Van köztük egyszerű és különleges, és sok-sok gyümölcsös is. Egyes gyümölcsök ilyenkor is frissen kaphatóak az árusoknál (alma, banán, citrom), de amiknek nincs szezonja, ott vannak befőtt vagy konzerv formában a spájzban és a boltokban (meggy, barack, eper).

Igyekeztem úgy válogatni, hogy mindenki megtalálja a kedvencét. Van itt csupa csokis, gyümölcsös, kókuszos, tejszínes, joghurtos, krémsajtos, és répás is. Remélem sok kerül közülük az ünnepi asztalra, és odáig lesz értük a jóllakott család.

Ünnepi torták

Almatorta

Raffaello torta

Fordított almatorta (Tarte tatin)

Barackos változatban

Meggyes változatban

Karamellás sajttorta

Piroska torta

Sport szelet torta

Csokis puncstorta

Francia citromtorta

Vakondtúrás torta

Gyümölcstorta (barackos-túrókrémes)

Répatorta

Eperjoghurt torta

Meggyes étcsokoládé torta

A recepteket a finomságok nevére kattintva találjátok meg.

Azoknak, akik még nem tudják eldönteni, hogy mi finomat süssenek karácsonyra, készítettem egy kis válogatást a régi receptjeimből. Olyan jó volt visszanézni a sok finomságot, és nosztalgiázni. Mivel nagyon sok receptet sikerült összegyűjtenem, három nagy csoportra osztottam őket: aprósütik, torták és sütemények.

Most néhány aprósütit fogok ajánlani. Vannak köztük hagyományos ünnepi desszertek és olyan jellegűek is, amik nem feltétlen kapcsolódnak a karácsonyhoz, de nagyon mutatósak és ízletesek, tehát remekül illenének az ünnepi asztalra.

Falatnyi finomságok

Fahéjas keksz

Villámgyors lekváros keksz

Cake pops (Sütinyalóka)

Raffaello golyó

Kókuszgolyó vagy kekszgolyó

Karácsonyi aprósütik

(Az elmaradhatatlan) Mézeskalács

A recepteket a finomságok nevére kattintva találjátok meg.

Na jó, beismerem, engem is magával ragadott az ünnepi hangulat. Eleinte nem értettem azokat, akik már novemberben elkezdtek a karácsonyra készülődni. Az ünnepi fogások idejekorán elárasztották a netet, furán néztem mindenkire, aki egy hónappal előtte már a karácsonyról beszélt.

De végül csak beadtam a derekam, így nem sokkal az ünnep előtt már engem is elkapott a láz. Persze nem sütök-főzök eszelősen mindent, ami karácsonyi, inkább csak azokat az ízeket részesítem előnyben, amik számomra az ünnepet képviselik.

Ami először eszembe jutott az a fahéj, szeretem a kellemesen fűszeres ízét. Ebben az időszakban sokkal többet is használom, számomra egyet jelent a melegséggel. Hideg időben különösen jólesik felfedezni bármiben. Most egy könnyű és ropogós kis kekszet fűszereztem meg vele.

Fahéjas keksz

Hozzávalók:

- 25 dkg liszt

- 12,5 dkg vaj

- 11 dkg cukor

- 1 tojás

- 1 cs. vaníliás cukor

- 3/4 tk. sütőpor

- fél tk. szerecsendió

- egy csipet só

+ 2 ek. cukor és 1 ek. fahéj a beforgatáshoz

Elkészítés:

A vajat a cukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk a tojást és a vaníliás cukrot (aromát is használhatunk). A lisztet elkeverjük a sütőporral, a szerecsendióval és egy csipet sóval, és ezt is a masszához adjuk. Közben a cukrot egy kis tálkában elkeverjük a fahéjjal. A kész tésztából diónyi golyókat formázunk, és meghempergetjük a fahéjas cukorban.

A golyócskákat sütőpapíros tepsire rakjuk egymástól 3 cm-es távolságra. Ha mintát akarunk a tetejükre, akkor villával, vagy egyszerűen csak a tenyerünkkel lelapítjuk őket. Előmelegített sütőben 180-200 fokon 12-15 perc alatt megsülnek. Finomak és illatosak, tea vagy forrócsoki mellé tökéletesek. Jól záródó dobozban napokig elállnak, ha még marad belőlük.

+Tipp: aki erőteljesebb ízt szeretne, a tésztájába is keverjen bátran a fahéjból.

Már jól tudjuk, mennyire fontos télen a vitamin utánpótlás a szervezetünk számára. Tabletták szedése helyett vagy mellett ezt sok finom zöldséggel biztosíthatjuk. A zöldségeket kevésbé kedvelők számára cselesen álcázhatjuk a tányéron, hogy csodálkozva rájöjjenek, a zöldség ilyen finom is lehet.

A rakott zöldségek tökéletesek erre a célra. Bár hússal is lehet rakottast készíteni, ez most egy vega verzió. Ha a család nagyon ragaszkodik a húshoz, persze lehet belőle köret egy finom csirkesült mellé. De néha jól jön a sok nehéz étel között főfogásként is, ha valami könnyebbre vágyunk.

Rakott kínai kel és karfiol besamellel

Hozzávalók:

A zöldségekhez:

- fél fej kínai kel

- egy kis fej karfiol

- só, bors

A besamel mártáshoz:

- 2 ek. vaj

- 2 ek. liszt

- 5 dl tej

- só, bors

- pici szerecsendió

Elkészítés:

A zöldségeket megtisztítjuk, majd a kínai kelt csíkokra vágjuk, a karfiolt pedig rózsáira szedjük. Sós vízben félpuhára főzzük őket. Először a karfiol kerül a vízbe, majd 5 perc után a kínai kel, mert utóbbi hamarabb megpuhul. Ha lecsepegtettük, egy hőálló tálban sóval és borssal összekeverjük őket.

Elkészítjük a besamelt: vajat olvasztunk egy serpenyőben, elpárologtatjuk belőle a vizet. Rászórjuk a lisztet, elkeverjük, és alacsony lángon óvatosan megpirítjuk. A tejet közben felforraljuk, majd folyamatosan kevergetve apránként hozzáadjuk a lisztes masszához. Pár perc főzés után levesszük a tűzhelyről, sózzuk-borsozzuk, és egy pici szerecsendióval ízesítjük.

A kész besamel mártást ráöntjük a zöldségek tetejére, és mehet is a sütőbe. Ha szeretnénk, reszelhetünk sajtot is a tetejére. Előmelegített sütőben, közepes vagy erős fokozaton addig sütjük, míg kap egy kis színt a teteje (nem kell sokáig).

Ha könnyedén szeretnék fogyasztani, párolt rizzsel, ha laktatóbban, sültek mellé köretként tálaljuk. A húsimádóknak itt egy másik rakott változat csirkemellel, kínai kel helyett brokkolival, ez is nagyon finom.

+Tipp: a párolt rizset és a zöldségeket rétegezhetjük is, majd leöntjük a besamellel, sajtot reszelünk rá, és sülés után kockákra vágva tálaljuk.

Kevés sütemény van, amihez ne illene a citrom aromája. Én nagyon szeretem, ezért előszeretettel reszelem a tésztákba, keverem a krémekbe, vagy csak rászórom a desszertek tetejére. Szeretem ahogy a finom illata betölti a konyhát, olyan frissítő és élettel teli.

Most egy halom sütink van itthon, egyszerre kétfélét is sütöttem a hétvégére. Az Édes kedvéért egy tepsi meggyes piskótát, mert ez az egyik kedvence, magamnak pedig sok-sok citromos muffint. Ez a süti amilyen egyszerű, olyan finom. Alig kell hozzá valami, így hamar össze lehet dobni.

A finom citromos íze miatt nagyon jól megy egy csésze tea mellé. Hogy még ütősebb legyen, a tetejét is citromos mázzal vontam be. De citrom ízű mascarpone krémmel is díszíthetjük a tetejét, vagy olvasztott csokiba márthatjuk. Teljesen mindegy, hogy milyen variációban készítjük el, mindenhogy tökéletes.

Citromos muffin

Hozzávalók:

- 30 dkg liszt

- 25 dkg cukor

- 13 dkg vaj

- 2 tojás

- 2 citrom

- 1 cs. sütőpor

- 1,5 dl tej

+ porcukor és citromlé a mázhoz

Elkészítés:

A tojásokat a cukorral habosra keverjük, és hozzáadjuk a puha vajat. A lisztet a sütőporral elkeverjük. A citromok héját a tojásos-cukros masszához reszeljük, és a levüket is belecsavarjuk. Végül a lisztet és a tejet több adagban felváltva a citromos masszához adagoljuk.

A kész tésztát muffinpapírral kibélelt formákba öntjük. Minden formát csak a kétharmadáig töltünk meg. Előmelegített sütőben 180-200 fokon tűpróbáig sütjük őket (kb. 15 perc). Ebből az adagból 20 darab muffin készül. Miután megsültek, rácson kihűtjük őket.

Ha citromos mázzal szeretnénk bevonni, keverjünk össze porcukrot és citromlevet. Minél kevesebb citromlevet (és minél több porcukrot) adunk hozzá, annál sűrűbb állagú lesz. Végül belemártjuk a muffinok tetejét, vagy megkenjük a mázzal, és készen is vannak. Reszelt vagy kandírozott citromhéjjal is díszíthetjük őket.

Annyira jó, hogy ilyenkor sem kell lemondanunk a finom gyümölcsös krémlevesekről. Csak most nem hidegen esszük őket, mint nyáron, hanem kellemesen melegen. A hideg időben jól esik az őszies-télies ízvilág: az alma, a körte, sok-sok fahéj, szegfűszeg, szerecsendió.

A hétvégi levesünk Körtekrémleves volt. Nem sűrűn készítettem belőle levest, de meglepően finom lett a végeredmény. A körtének inkább natúr, semleges íze van, ha nem egészítjük ki más gyümölccsel, érdemes fahéjjal és vaníliával felturbózni az aromáját.

Finom lett, bár a főzés napján még elég gyengécske volt az íze, másnapra lett igazán hangsúlyos a körte a fahéjjal. Aki erőteljesebb ízélményre vágyik, főzze össze almával, meggyel, vagy a kedvenc gyümölcsével. Pirított mandulával, mogyoróval, dióval is fel lehet dobni, vagy tejszínhabbal.

Körtekrémleves

Hozzávalók:

- 6-7 db. szép körte

- kevés víz

- cukor

- fahéj

- szegfűszeg vagy szerecsendió

- reszelt citromhéj

- egy cs. vaníliás cukor

- tejszín

- ha sűrűre szeretnénk: egy cs. vaníliás pudingpor

Elkészítés:

A körtéket megmossuk, meghámozzuk, kimagozzuk, és felkockázzuk. Feltesszük kevés vízben főni (éppen lepje el, ha túl sok vízben főzzük, íztelen lesz). Ízlés szerinti cukorral és fahéjjal ízesítjük, és puhára főzzük. Levesszük a tűzhelyről, kiveszünk egy adag körtét levesbetétnek, a többit pedig botmixerrel pürésítjük.

Elkeverjük tejszínnel, ízesítjük vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal, szegfűszeggel vagy szerecsendióval, és visszatesszük egy-két percre főni. Ha nem elég sűrű a levesünk, vagy szeretnénk egy kis plusz vanília ízt, a tejszín egy részét keverjük el egy csomag vaníliás pudingporral. Merjünk hozzá kis adagokban levest (hőkiegyenlítés), majd kevergetve adjuk a leveshez, ez szépen besűríti, és plusz ízt, színt ad neki.

Pár perc főzés után le is vehetjük a tűzhelyről. Kicsit hűtsük ki, szedjük tányérokba, tegyük bele a félretett körtekockákat. Szórjuk meg fahéjjal vagy pirított mandulával, esetleg díszítsük tejszínhabbal, és kellemesen melegen tálaljuk. Jó étvágyat!

Van úgy, hogy a sok húsos vagy tésztás étel után valami könnyűre vágyunk. Ilyenkor előszeretettel dobok össze egy finom salátát, vagy egyéb zöldséges fogást. Nem is árt, ha néha a sok tartalmas étel között egy kis szünetet tartunk, és hagyjuk fellélegezni a szervezetünket.

Sok szép színes zöldség

A mostani finomság nagyon könnyed, egészséges és sok-sok zöldség színesíti. Ötféle finom zöldség kapott benne helyet, és remekül illenek egymáshoz az ízeik. Nincs benne egy szem hús sem, de nem is hiányzik, így tökéletes, ahogy van.

A kifelejtett lényeg :)

Rakott kínai kel színes zöldségekkel

Hozzávalók:

- 1 bögre rizs (3 dl)

- 1 bögre zöldborsó

- fél fej kínai kel (kb. 750g)

- 5 sárgarépa

- 3 nagy lilahagyma

- 1 egész fej fokhagyma

- 1 nagy dobozos tejföl

- 3 tojás

- sajt

- 1 diónyi vaj

- só, bors

- kevés húsleves vagy 1 leveskockából lé

Sajt nélkül

Elkészítés:

A rizset a zöldborsóval és a megpucolt fokhagymagerezdekkel feltesszük 3-4 bögrényi vízben főni. Kicsit megsózzuk, néha megkeverve félpuhára főzzük, majd leszűrjük őket. A kínai kelt levelekre szedve megmossuk, és felcsíkozzuk. Sós, borsos vízben rövid ideig főzzük, csak addig, míg összeesik, majd lecsepegtetjük. A megtisztított sárgarépákat felkarikázzuk, és egy diónyi vajban megpuhítjuk. A felkockázott lilahagymát kevés húslevesben vagy egy leveskockából készült lében megpároljuk.

Reszelt sajttal

Ha az összes zöldség és a rizs is elkészült, összekeverjük őket. Nálam itt következik a vicces sztori: majdnem rakott kínai kell lett kel nélkül. :) Ugyanis, mindent szépen elkészítettem, minden zöldséget összekevertem, kivéve a kelt, amit a mosogató szélén felejtettem a lecsepegtetés miatt. Már bent volt a sütőben a kész mű, csak a lényeg hiányzott. Persze észrevettem, és pótoltam. A végeredmény így is ugyanaz lett, csak más sorrendben. :)

Szépen ráolvadt a sajt

Kivajazott hőálló tálba öntjük a rizses-zöldséges masszát, és leöntjük tojásos tejföllel. (Egy nagy dobozos tejfölben elkeverünk 3 egész tojást.) Tejföl nélkül is el lehet készíteni, ilyenkor pár kocka vajat tegyünk csak a tetejére, ami majd szépen ráolvad. Több tejfölt is lehet ráönteni, én is így tettem, így puhább és szaftosabb lesz az egész. (Egy kevés sót tehetünk a tejfölre.) A kelt az aljára is rétegezhetjük, és rá a zöldséges rizset. Ízlés szerint készíthetjük.

Kész a remekmű

Közepes vagy erős fokozaton 30 percig sütjük. Ha ropogósan szeretjük a sajtot, rögtön a tojásos tejföl tetejére reszeljük, és úgy toljuk be a sütőbe. Ha csak ráolvadva szeretnénk enni, akkor a sülési idő vége felé reszeljük rá, és pár percre tegyük vissza. Ha kész, melegen tálaljuk, jó étvágyat hozzá!

Egészséges és finom

Lassan itt a tél: korán sötétedik, egyre hidegebb van, előkerültek a szekrényből a vastagabb ruhák és a kabátok. Nem mondom, hogy rajongok az ilyenfajta időjárásért, de mint mindennek, ennek is megpróbálom a jó oldalát nézni. Megérkezett például a forrócsoki szezon, amiért egyenesen rajongok.

Ha ilyen lehangoló idő van, mindig valami finom édességgel dobjuk fel magunkat. Így mostanában igen megszaporodtak nálunk az édes kis vacsorák. Most a túrógombócot kívántuk meg. Egy jó ideje nem készítettem, pedig ez a változat nagyon egyszerű és isteni finom.

Túrógombóc

Hozzávalók:

A gombóchoz:

- fél liter tej

- fél kiló túró

- 15 dkg kukoricadara

- egy csipet só

- 1 cs. vaníliás cukor

- ízlés szerinti cukor

- esetleg reszelt citromhéj

A morzsához:

- 10 dkg zsemlemorzsa

- 50 g vaj

- cukor és fahéj

- pici víz

Elkészítés:

A tejet felforraljuk, beleszórjuk a kukoricadarát, egy csipet sót, és kevergetve, alacsony lángon jó sűrűre főzzük. (Egy kevés tejjel még hígíthatjuk, ha túl sűrű, és nem akar megpuhulni a dara.) A tűzről levéve elkeverjük a túróval. Ízlés szerinti cukorral és egy csomag vaníliás cukorral ízesítjük, esetleg egy kis reszelt citromhéjjal.

Vajon megpirítjuk a zsemlemorzsát, ha egy kicsit kihűlt, egy kevés vízzel elkeverjük (így dúsítjuk és puhítjuk). Majd ízesítjük cukorral és fahéjjal. A túrós-darás masszából nedves kézzel golyókat formázunk, és megforgatjuk a cukros-fahéjas morzsában.

Ilyen egyszerű elkészíteni! Gyors vacsorának is tökéletes, mert nem kell sokat bíbelődni vele. Magában is fogyaszthatjuk, de tálalhatjuk cukros tejföllel, gyümölcslekvárral, vagy csokiszósszal leöntve is. Jó étvágyat!

Szeretjük az édes vacsorákat, egy héten legalább két estén valamilyen édesség kerül az asztalra. Alakmegőrzés szempontjából ez persze nem feltétlenül jó ötlet, de amíg le lehet dolgozni, addig nincs gond. Amúgy sem tudnánk megállni, mert mindketten édesszájúak vagyunk.

Amikor megláttam a mostani finomság fotóját, rögtön tudtam, hogy ki kell próbálnom. Nagyon jól nézett ki, gondoltam, ami ilyen jól néz ki, csak finom lehet. Jól gondoltam, a recept bevált, bár picit változtattam rajta, hogy sűrűbb állagot kapjon.

A sütőmmel újfent meg kellett küzdenem, de jó hír, hogy kilátásban van életem leendő legjobb karácsonyi ajándéka, egy új sütő! Már nagyon várom, mert az utóbbi időben nagyon sokat vacakolt a szegény leharcolt régi. Nemsokára már nemcsak álom lesz a hibátlanul felemelkedő piskóta, és a mindig tökéletesen sikerült sütemény.

A vajas réteslapokkal kibélelt tálba kerül a gríz

Görög grízes lepény

Hozzávalók:

- 1,5 l tej

- 1 cs. réteslap (8-10 db.)

- 30 dkg búzadara

- 30 dkg cukor

- 3 tojássárgája

- 1 egész tojás

- 1 cs. vaníliás cukor, vagy aroma

- 1 ek. vaj

+ olvasztott vaj, a réteslapok megkenéséhez

+ fahéj és porcukor a teteje megszórásához

Elkészítés:

A tejet feltesszük kis lángon a tűzhelyre főni. A tojássárgájákat és az egész tojást a cukorral elektromos habverővel habosra verjük. Ha kész, a tejhez keverjük, és utána a búzadarát is hozzáadjuk. Kevergetve addig főzzük, míg be nem sűrűsödik (még adhatunk hozzá búzadarát, ha nem lett elég sűrű). Végül levesszük a tűzhelyről, és elkeverjük a vaníliás cukorral és a vajjal.

Kivajazunk egy hőálló tálat vagy egy kisebb tepsit, akkorát, hogy picit túlérjenek a réteslapok rajta. A lapokat egyesével megkenjük olvasztott vajjal, és a felét a tálba rétegezzük. Ráöntjük a grízes masszánkat, visszahajtjuk a széleket, és befedjük a maradék vajjal megkent réteslapokkal. A széleket ismét jól lehajtjuk, hogy ne tudjon kifolyni a gríz.

Kész a kis csomag :)

200 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és készre sütjük. Akkor van kész, ha a gríz szépen összeállt, a réteslapok pedig szép aranybarna színt kaptak. Ez sütőerősségtől függően lehet 30 perc, de akár egy óra is. Ha az elején elég sűrűre főzzük a grízt, nem kell sokáig sütni. De ha túl híg, akkor több időre lesz szüksége. Ha mégsem lesz szeletelhető, annyi baj legyen, kanállal is meg lehet enni, legközelebb majd jobban sikerül.

Ha kész, kihűtjük, kockákra szeleteljük, megszórjuk fahéjjal és porcukorral, és tálaljuk. Hidegen és melegen is fogyaszthatjuk, ki hogy szereti. Jó étvágyat!

Íme a végeredmény! Nem egyszerű szeletelni, de megéri a macerát. (Bocs a képminőségért, merült a gépem.)

Mi nem szoktuk megünnepelni a halloweent, csupán gyertyát gyújtunk halottak napján a szeretteink emlékére. Ez nem konzervatívság, egyszerűen csak hagyományőrzés. A nagy halloweeni felhajtást meghagyjuk az amerikaiaknak.

Kizárólag egy dolog szimpatikus a halloween-lázból, azok pedig az ötletesebbnél ötletesebb finomságok, amik ilyenkor elborítják az internetet. Nagyon sokat láttam az elmúlt napokban, és annyira megtetszettek, hogy úgy döntöttem külön posztot szentelek nekik.

Összegyűjtöttem hát a 13 legkreatívabb ínyencséget, amiket megosztok veletek is, hátha kedvet kaptok az elkészítésükhöz a hétvégén. Ha a jövőben netalán arra vetemedek, hogy halloween-partit rendezek, biztosan bevetem majd ezeket a hátborzongató finomságokat.

Almaszáj mályvacukor fogakkal

Végtelenül egyszerű, és félig-meddig egészséges, de még mindig jobb, mintha a gyerek egy vödör csokit benyomna. Szép piros héjú almából vékony cikkeket vágunk ki, és mézzel vagy házi karamellel összeragasztjuk őket a mini mályvacukrokkal.

Banánszellem és mandarintök

Szintén egészséges és nagyon egyszerű. Remek választás, ha a gyereket játékosan akarjuk rávezetni a gyümölcsevésre. A banánokat félbevágjuk, és olvasztott csokival szemet-szájat rajzolunk nekik. A mandarin egyszerűen meghámozzuk, és zöldségszárból vagy zöld marcipánból szárat formázunk nekik.

Boszorkány ujjak

Ha ügyesek vagyunk, nagyon élethű ujjakat tudunk készíteni. Az alapja linzertészta, amiből ujjakat formázunk, a végükbe pedig kis mélyedéseket faragunk. Sütés után a mélyedéseket megtöltjük olvasztott csokival, és egy-egy szem mandulát helyezünk rájuk köröm gyanánt.

Levágott ujjak

Ez az előzőnek egy kicsit morbidabb változata, inkább felnőtt bulikra készítsük el. :) Az alap ugyanúgy linzertészta, hasonló eljárással megformázva. Sütés után viszont szép sötétvörös lekvárral töltjük meg a mélyedéseket, és rátesszük a mandulát. Majd a végeget is belemártjuk, horror-rajongók a lekvárba mártott kést is mellé tehetik.

Kivágott szem

Az alap egy kókuszos panna cotta, amin kiwi-írisz és mazsola-pupilla van, az egészet pedig színtelen zselatin fixálja. A vér nem más, mint málnalé. Akik nem akarnak nagyon sokat babrálni vele, helyezzenek egy szép szabályos gömb citrom- vagy vaníliafagyit a tányér közepére, rá egy karika kiwit, a pupilla legyen egy kis olvasztott csoki, és locsolják körbe egy piros gyümölcs levével.

Pókhálós muffin

A muffinok szerelmeseinek könnyű dolga van, elég egy jó alap, a díszítésnek pedig csak a fantáziájuk szab határt. A legkedveltebb halloweeni minta talán a pókháló, amit még elkészíteni is könnyű. A tészta lehet bármilyen ízű, a tetejét mártsuk barna- vagy fehér csokiba, és ellentétes színű csokival rajzoljuk rá a pókháló-mintát.

Temető süti

Az alap egyszerű, lehet az egy kakaós piskóta vagy egy csupa csokis brownie. A díszítés egy kicsit macerásabb, de megéri a strapát. A tésztát öntsük le olvasztott csokival, nem baj, ha lecsorog az oldalakon. Szórjuk meg kakaós kekszmorzsával, és díszítsük csokiba mártott kekszekkel vagy babapiskótákkal, amire fehér csokival vicces sírfeliratokat is kreálhatunk.

Sírhant muffin

A séma ugyanaz mint az előzőnél, csak itt csokis muffin az alap. Szintén csokiba mártva, kekszmorzsával vagy kakaóporral. A díszítés pedig csokis vagy vaníliás keksz, csokis sírfelirattal, és marcipán szellemekkel. Aki ügyes, csontváz kezeket is formázhat, amik a föld alól bújnak elő.

Habcsók szellem

Cuki és pofonegyszerű. A tojásfehérjét egy csipet sóval és porcukorral habosra verjük, habzsákkal sütőpapíros tepsire kúp-alakokat nyomunk egymástól kis távolságra. Megsütjük (sütőben szárítjuk) őket, majd olvasztott csokival szemet-szájat rajzolunk nekik.

Mézeskalács csontváz

A mézeskalács formával hagyományos vagy csokis mézeskalácsot készítünk. Ha világos az alap, barna csokival, ha sötét az alap, fehér csokival csontváz-mintákat rajzolunk a sütikre. A gyerekek nagyon fogják élvezni a vele járó ügyeskedést, ha velük együtt készítjük el.

Töklámpás cake-pop

Az alap lehet egy egyszerű kekszgolyó, bármilyen sütimorzsából mascarponéval gyúrt gombóc, vagy profi cake-pop sütőben sült süti. Narancssárga marcipánnal vonjuk be őket, zölddel szárat készíthetünk rájuk. Végül olvasztott csokival arcot festünk nekik.

Töklámpás macaron

Csak egy jó macaron-recept kell, plusz a színt kell tökéletesen eltalálni, és készen is van. A töltelék lehet csilis-csokis, rumos vagy konyakos, vagy bármilyen, amit szeretünk. A díszítést készíthetjük csokival vagy ételfestékkel, még pici zöld szárakat is gyúrhatunk nekik marcipánból.

Virsli múmiák

Végül a sós sütik kedvelőinek itt egy vicces kis finomság. Biztos vagyok benne, hogy a gyerekek kedvence lesz, ezért érdemes máskor is elkészíteni, akár velük együtt. A tészta lehet pizzatészta vagy kész leveles tészta, amiből csavarunk a virslik köré testet, kis turbánt, egy kevés részt kihagyva az arcuknak. Sütőben megsütjük őket, és mustárral rajzolunk nekik szemet vagy arcot.

(A fotókat különböző külföldi és magyar oldalakról kölcsönöztem, a recepteket pedig csak úgy melléjük kanyarítottam. :) )

Egy hétvége sem múlhat el süti nélkül, bár nálunk a hétköznapokon is mindig van valamilyen finomság. Most egy édes kis semmiségre esett a választásom, ami még ráadásul csupa csokis is. Ez nem más, mint a Csokis madeleine, egy csodálatos francia desszert. A citromos verzióját nyáron készítettem el, isteni finom volt és egyszerű, akárcsak ez.

Ízében nagy kedvencemhez, a Brownie-hoz hasonlít leginkább, nem véletlenül, hiszen hasonló hozzávalókból készül. Egy régi Stahl Juditos recept alapján készítettem, ami nagyon jól bevált, így ezután is ragaszkodni fogok hozzá. Váratlanul betoppant vendégek elkápráztatására tökéletesen alkalmas, de csak úgy egy tea mellett is jól megállja a helyét.

Csokis madeleine

Hozzávalók:

- 7,5 dkg liszt

- 7,5 dkg vaj

- 7,5 dkg cukor

- 5 dkg étcsokoládé

- 2 tojás

- 1 ek. kakaópor

- 1 csipet só

+ pici vaj a formákhoz

Elkészítés:

Először egy kevés olvasztott vajjal kikenjük a madeleine formákat, és betesszük őket a hűtőbe dermedni. Majd a felkockázott étcsokit olvasztjuk össze a vajjal gőz fölött vagy mikróban. A lisztet pedig elkeverjük a kakaóporral, és egy csipet sóval.

A tojásokat a cukorral habosra verjük robotgéppel kb. 6-8 percig. Ha már jó habos, a kakaóporos liszt felét óvatosan hozzáforgatjuk egy lapos fakanállal. Majd a másik felét is, és végül elkeverjük az olvasztott csokival. A tészta kész is, roppant egyszerű és gyors.

Egy kiskanállal a hűtött formákba kanalazzuk a tésztát, kb. kétharmadnyit, mert megnőnek. 190-200 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és 10-12 percig sütjük őket. Ebből az adagból kb. 20 darab készül.

Tálalás előtt meghinthetjük porcukorral, megkenhetjük lekvárral, mogyorókrémmel, csokiba is márthatjuk, vagy egyszerűen csak úgy ahogy van, még azon melegében megehetjük.

Itt a beígért almás finomság, ami nem más, mint egy szuper egyszerű Almatorta. Pont egy hete készítettem el az elsőt, amit azon melegen meg is utaztattunk, az Édes apukájának vittük a szülinapjára. Nem akartam nagyon macerásat vagy krémeset készíteni, mert féltem, hogy szétcsúszna az úton. De ez a süti nagyon jól bírta a strapát.

Épségben megérkezett, bár nem maradt sokáig egyben, hamar meg is kóstoltuk. Vendégek is érkeztek azon a hétvégén, így hamar elfogyott. Ízlett is mindenkinek, panaszt nem hallottam róla. Bár, ha tudtam volna előre, hogy ennyien fogják megkóstolni, lehet, hogy valami flancosabbat készítek. Na, de nem baj, majd legközelebb.

Díszítés 1.0

Tegnap újra megsütöttem, kicsit fel is tuningoltam, és így is nagyon finom lett. Bár a sütőmmel minden egyes alkalommal ádáz harcot vívok, mert ő folyamatosan el akarja rontani a sütijeimet, én pedig igyekszek mindig megmenteni őket. Rendszeresen nyers marad a torták közepe, mindig túl kell sütnöm őket, hogy ehetőek legyenek, ezt viszont sokszor a tetejük bánja, ami így sajnos egy picit megég.

Most is ez történt, de ez hála az égnek a finom ízének egy cseppet sem ártott. Nagyon megkedveltem ezt a receptet, főleg a rum miatt, mert mikor keverem a tésztát, olyan finom illata van, ami persze sülés közben is betölti a lakást. Az ízét is nagyszerűen feldobja, hiszen az alma és a rum két jó barát.

Díszítés 2.0

Almatorta

Hozzávalók:

(bögre = 2dl)

- 2 bögre liszt

- 1 bögre cukor

- 10 dkg puha vaj

- 2 tojás

- 2 ek. olaj

- 1 cs. sütőpor

- 1 cs. vaníliás cukor

- kevés rum

- pici só

- 5 kisebb alma

+ kevés cukor és fahéj

Elkészítés:

Először a száraz hozzávalókat mérjük ki egy tálba: a lisztet, a cukrot, a sütőport, a vaníliás cukrot és egy pici sót. Majd hozzáadjuk a vajat, az olajat, a tojásokat és a rumot. A tésztát jól elkeverjük, ez készen is van (ha túl sűrű az állaga, egy kevés tejjel vagy tejföllel lazíthatunk rajta).

Az almákat megmossuk, meghámozzuk, kimagozzuk, és hármat szeletekre (nyolcadokra) vágunk, kettőt pedig felkockázunk. A kockákra vágott almát a tésztához keverjük, és az egészet sütőpapíros tortaformába öntjük.

 Én győztem, a sütő vesztett

A megmaradt szeletekkel pedig tetszés szerint kidíszítjük a tészta tetejét, és egy picit bele is nyomkodjuk őket. Én kétszer kétféleképpen raktam ki a tetejét, lehet kísérletezni a mintákkal, motívumokkal.

Végül a tetejét megszórjuk egy kevés cukorral és fahéjjal. Előmelegített sütőbe tesszük, és közepes vagy erős fokozaton tűpróbáig sütjük. Ha kész, rácson kihűtjük, és megszórjuk porcukorral.

Szépen megemelkedett

+Tipp: a tésztában elkevert almakockákat is fűszerezhetjük ízlés szerint (pl. cukorral és fahéjjal).

+Tipp2: ha ez így túl egyszerű, és hiányérzetünk van, vágjuk ketté a kész tortát, és töltsük meg vaníliapudinggal vagy egy finom krémmel, esetleg lekvárral.

 Jól néz ki, és nagyon finom!

(Egy kis érdekesség: másolják a blogot! :) Persze ez egy kicsit sem zavar, sőt, nagyon örülök neki, hogy sikerült egy újabb kezdő szakácsnőt megihletnem, és tőlem veszi az ötleteket. Egyébként is: a legnagyobb elismerés a másolás. :) Remélem a jövőben megszívleli majd a múltkori tanácsaimat, és hamarosan elhagyja a vegetát, és felhagy a zacskóból főzéssel és a dobozból sütéssel. :) Én mindenesetre sok sikert kívánok neki az első lépésekhez azon a rögös úton, ami majd végül az igazi konyhaművészethez vezet!)

Tudom, elmondtam már párszor, hogy mennyire imádom a salátákat. Annyira egyszerűek és gyorsan elkészíthetőek. Amikor nincs időm, vagy valami könnyűt akarok vacsorázni, csak összedobok egyet, és utána még lelkiismeret-furdalásom sincs.

Az alap általában mindig ugyanaz: jégsaláta (mert imádom, ahogy ropog!), paradicsom, paprika, uborka, ehhez jön még, amit a hűtőben találok, valamilyen sajt, és valamilyen sonka (ez szinte kihagyhatatlan, az Édes miatt). Most sok finomság lapult a hűtőben, így sikerült egy igazán ízletes salit készítenem.

Fekete olívás-brie sajtos saláta

Hozzávalók:

- jégsaláta

- koktélparadicsom

- piros kaliforniai paprika

- tv paprika

- kígyóuborka

- füstölt pulykasonka

- fekete olívabogyó

- brie sajt

- extra szűz olívaolaj

- balzsamecet

Elkészítés:

A zöldségeket megtisztítjuk, a jégsalátát kézzel apró darabokra tépkedjük, de aki ragaszkodik hozzá, fel is szeletelheti. A paprikákat vékony csíkokra, a koktélparadicsomokat pedig félbe vágjuk. Az kígyóuborkát is csíkozhatjuk, akárcsak a füstölt pulykasonkát és a brie sajtot is. Az egészet jó összekeverjük, rászórjuk a fekete olívabogyókat, és extra szűz olívaolajjal, esetleg balzsamecettel meglocsoljuk. Finom és egészséges vacsora!

U.i.: A következő poszt főszereplője egy almás finomság lesz, amit a hétvégén készítettem egy szülinapra. Sajnos csak előtte fotók születtek, mert amint kivettem a forró sütit a sütőből, már csomagoltam is, és indultam, így az utána fotók elmaradtak. De újra elkészítem, hogy a végeredményt is meg tudjam nektek mutatni, egyébként is olyan finom lett, hogy megérdemel egy repetát.

A mostani bejegyzést azoknak ajánlom, akik kevésbé jártasak a konyhában. Tiniként, amikor elkezdtem főzni, én is sokszor elkövettem azt a nagy hibát, hogy előnyben részesítettem a zacskós keverékeket, a félkész termékeket. Tettem mindezt lustaságból vagy egyszerűen bátortalanságból. Nem volt tapasztalatom, azt hittem egyszerűbb egy tasak alapporból alkotni valamit, mint csak úgy magamtól mindent.

Annyiból igazam volt, hogy hibázni ilyen úton nem nagyon lehet, de azóta persze megtanultam, hogy mennyivel jobb egy teljes egészében természetes hozzávalókból elkészített fogás, mint egy mesterséges adalékokkal feltuningolt. Nem baj, ha nem tökéletes egy étel, és hibázunk, vagy ki lehet javítani, vagy tanulni belőle, és legközelebb máshogy lehet csinálni.

Szépen lassan leszoktam a zacskós alapokról, elhagytam a sóval teli ételízesítőt... nem mondom, hogy teljesen adalékmentesen étkezem, azt nehezen lehetne a mai világban megtenni, hiszen sajnos sok mindent telenyomnak velük. Nem feltétlen szidok mindent, ami konzerv, a hüvelyesek például kifejezetten jók ilyenformán tartósítva, ezt még Jamie is megmondta. De ma már igyekszek friss, természetes hozzávalókból főzni, mert így nem csak egészségesebbek, de sokkal finomabbak is lesznek az ételek.

Itt van például a Bolognai spagetti, régen szinte mindig tasakos alapporból készítettem, de ma már el sem tudnám képzelni igazi paradicsompüré nélkül. Ha te is elköveted azt a hibát, hogy alapport használsz, csak egyszer próbáld ki nélküle, érezni fogod a különbséget. Ne aggódj, nem lesz macerásabb elkészíteni, az ember mindig hajlamos túlmisztifikálni azokat a dolgokat, amiket nem ismer. Nem kell félni tőle, csak ki kell próbálni.

Bolognai spagetti

Hozzávalók:

- fél kiló darált sertéshús

- egy üveg sűrített paradicsom

- egy fej vöröshagyma

- 3-4 gerezd fokhagyma

- extra szűz olívaolaj

- só, bors

- oregánó

- bazsalikom

- pici víz

- egy csomag spagetti

- sajt

Elkészítés:

Most abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy nemcsak az olívaolajom, de a paradicsomszószom is egyenesen Olaszországból került a birtokomba, az egyiket hozattam, a másikat pedig ajándékba kaptam. Így bátran állíthatom, hogy ez a spagetti igazán olaszos lett.

Az olívaolajban üvegesre pirítjuk a megtisztított, és apróra kockázott hagymákat. Hozzáadjuk a darált húst, és fűszerezzük sóval, borssal, oregánóval és bazsalikommal. Nekem nem mindig van itthon friss fűszernövényem, ilyenkor szárítottat használok. Egy kis vízzel felöntjük, és addig főzzük, míg a hús tökéletesen megpuhul.

Ha megfőtt, elkeverjük a sűrített paradicsommal, és egy pici cukorral, ha túl savanykás. Pár percig főzzük, és készen is van. A főzés közben adagolt víz és paradicsomszósz mennyiségétől függ a szósz sűrűsége. Ha kevesebbet teszünk bele, szárazabb, ha többet, szaftosabb lesz a végeredmény. Mindenki a saját ízlése szerint készítse.

Végül a kifőzött spagettire szedjük a szószt, és sajtot reszelünk a tetejére. Ha friss bazsalikommal dolgoztunk, bazsalikomlevéllel díszítjük. Ugye, milyen egyszerű volt?! Ráadásul nagyon finom is, jó étvágyat hozzá!

Már olyannyira megbarátkoztam az ősszel, hogy egyenesen szeretem. Tetszenek a sárga levelek a fákon, a tipikus őszi levegő néha egy kis füsttel keveredve, és sokkal jobban értékelem azt a kis napsütést is, amit hol gyengébben, hol erősebben még élvezni lehet.

Na, és persze a hidegebb időnek megvannak a maga nagyon kellemes velejárói is, úgymint a sűrű teázások, tejeskávézások és forrócsokizások (az utóbbit imádom a leginkább). Ezek mellé pedig elengedhetetlen valami finom apróság, mondjuk egy ropogós keksz.

Ma nagyon megkívántam, de nem volt kedvem macerásat sütni, egyébként is jobban szeretem az egyszerűen elkészíthető sütiket, és hála az égnek rá is találtam egy villámgyorsan elkészíthető kekszreceptre. Még a mostanában sokat rakoncátlankodó sütőm is engedelmesen fejet hajtott az ötletem előtt, és tökéletesre sütötte a kis apróságokat.

Villámgyors lekváros keksz

Hozzávalók:

- 15 dkg liszt

- 12,5 dkg vaj

- 5 dkg porcukor

- 1 cs. vaníliás cukor

- egy csipet só

+ lekvár

Elkészítés:

A puha vajat habosra keverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral. Hozzáadunk egy csipet sót, és szépen fokozatosan a lisztet kevergetés közben. A végén már kézzel dolgozzunk, és gyúrjunk egy puha labdácskát a tésztából.

Aztán kis adag tésztákat kicsipkedve, formázzunk 2-3 cm átmérőjű golyócskákat, és tegyük őket sütőpapíros tepsire. Az ujjunkkal vagy egy fakanál végével formázzunk mindegyik közepébe kis lyukakat. Ezeket töltsük meg lekvárral, se túl kevéssel, se túl sokkal, nehogy kifolyjon.

Bármilyen lekvárt használhatunk, de a legjobb valamilyen savanykás ízű, mert az nagyon jól illik az édes kekszhez. Én az édesanyám által készített meggylekvárt használtam fel, nagyon finom volt vele. Ezután az előmelegített sütőbe tesszük, és közepes-erős fokozaton 10-15 perc alatt megsütjük őket.

Aki omlósabban szereti, még világosan szedje ki őket, aki ropogósabban, várja meg, míg aranybarna színt kapnak. Isteni vaníliaillat lengi be a konyhát, míg sülnek. Azért várjuk ki, míg legalább langyosra hűlnek, aztán lehet befelé kapdosni őket. Garantáltan nagyon hamar elfogy (kb. 16 db. készül ennyi adag tésztából), ezért édesszájúaknak érdemes dupla adagot sütni belőle.

Ne haragudjatok a kisebb kihagyás miatt, de a Drága kórházba került, és nem volt időm posztolni. Szegénykém tüdőgyulladással fekszik bent lassan egy hete, de hétfőn végre kiengedik. Már nagyon várom.

A nyaralás után még egy hétig szabin volt, együtt pihiztünk itthon. Először én lettem beteg, valószínűleg egy kis nátha volt, mert csak az orrdugulással küszködtem. Hamar meggyógyultam, erre múlt hét közepén az Édes lett a soros.

Az orvos lerendezte egy torokgyulladással, napokig szenvedtünk, éjjelente nem aludtunk, mert fulladozott a köhögéstől, és nem értettük miért nem gyógyul, ha szedi a felírt gyógyszereket. Aztán a kontrollon kiderült, nem vették észre, hogy tüdőgyulladása van, ami azóta a fél tüdejére kiterjedt. Azonnal be kellett feküdnie, végre jó kezekbe került. Hadd ne mondjam, hogy mi a véleményem azóta az orvosról, aki miatt a kórházba került.

Most már szépen gyógyulgat, de minimum egy hétig még itthon lesz, nem mehet dolgozni. A kedve elég rossz, nem bírja a bezártságot. Nem is nagyon volt kórházban, talán gyerekként egyszer, amikor a tengerpartra mentek nyaralni, és pont akkor lett bárányhimlős szegénykém. Elég rossz élmény lehetett neki a kórházban bezárva lenni, míg a többiek a parton szaladgálhattak.

A kórházi kaja szerencsére nem olyan borzalmas, mint gondoltuk, de nem sok étvágya van, így alig viszek be ételt, többnyire csak gyümölcsöt, joghurtot, édes vagy sós rágcsálnivalót. Így, hogy nincs itthon velem, kevesebbet is főzök, többnyire csak apróságokat. Rájöttem, hogy akkor élvezek igazán sütni-főzni, ha van kinek.

Ilyenkor viszont tudok olyat főzni, amit csak én szeretek. Ilyen például a Madártej, aminek gyerekkorom óta nagy rajongója vagyok. Nagyon sokféleképpen el lehet készíteni, én most a legegyszerűbbet osztom meg veletek, és felére csökkentett adaggal, mert most csak magamnak készítettem, szóval duplázzátok meg, ha egynél több főnek főzitek.

Madártej

Hozzávalók:

- 7,5 dl tej

- 7,5 dkg cukor

- 2 tojás

- 1 cs. vaníliás cukor (vagy egy rúd, esetleg aroma)

- egy csipet só

+ pici cukor a habba

Elkészítés:

6 dl tejet felteszünk főni, közeben felverjük a tojásfehérjét egy pici cukorral és egy csipet sóval. Amikor a tej felfőtt, egy kanál segítségével kis galuskákat szaggatunk a kemény habból, és óvatosan a tej tetejére halmozzuk. Egy perc múlva megfordítjuk, majd újabb egy perc főzés után, óvatosan kiszedjük őket.

A tojássárgáját elkeverjük a cukorral, a vaníliás cukorral és a maradék tejjel. Majd a felfőtt tejbe gyors mozdulattal belekeverjük. Kevés főzés után le is vehetjük a tűhelyről, és kihűtjük. Természetesen a kis habcsókokkal a tetején tálaljuk. Hidegen a legjobb, de hűvös időben langyosan is jól esik.

+Tipp: aki nem szeretne ennyit vacakolni a habbal, főzze meg mikróban a habcsókokat. De az is jó megoldás, ha a felfőtt tejet rögtön elkeverjük a sárgájás krémmel, és utána szaggatjuk bele őket.

+Tipp2: aki sűrűbbre szeretné, pár evőkanál liszttel, vagy több tojássárgájával, esetleg vaníliás pudingporral sűrítse be. A tojássárgájától és a pudingportól nemcsak sűrűbb lesz, de erősebb sárga színt is kap.

+Tipp3: lehet a habcsókokba vagy a tejbe mazsolát is keverni, esetleg reszelt citromhéjjal vagy fahéjjal ízesíteni.

Ja, és egyébként imádom az angol elnevezését, olyan aranyos: Floating island (úszó sziget). :)

Megállíthatatlanul itt az ősz. Kicsit szomorú vagyok, hogy a nyár ilyen hamar elrepült, de azért optimista is, mert mint minden évszak, az ősz is magával hozza sajátos szépségeit. Olyan szép tud lenni az átváltozó táj, a nap fényében szikrázó sárga levelek. Na és persze ott a sok finomság, ami csak ebben az időszakban érik.

Ne is búslakodjunk sokáig az elmúlt jó időn, inkább élvezzük az ősz ízeit! Süssünk-főzzünk belőlük sok-sok finomságot. Még egy pozitívum, hogy ilyenkor már nem bánjuk, ha a tűzhely felmelegíti a konyhát, sőt, a hűvösebb napokon még jól is esik.

Édesanyám Szilvás-szőlős pitét sütött, amiből nekünk is küldött. Ez a két gyümölcs külön-külön is finom, egyszerre pedig még inkább. Mindkettő már inkább őszies ízvilág, a piacon finomabbnál finomabbak kaphatóak már belőlük. Érdemes kipróbálni őket együtt is, remekül illenek egymáshoz.

Szilás-szőlős pite

Hozzávalók:

A tésztához:

- 40 dkg liszt

- 1 cs. sütőpor

- 14 dkg margarin

- 14 dkg cukor

- 3 tojássárgája

- kevés tejföl

- pici só

A töltelékhez:

- fél kiló szilva

- 1-2 fürt (kék)szőlő

- 15 dkg cukor

- fahéj (ízlés szerint)

+ egy tojás a tetejét megkenni

Elkészítés:

A lisztet elkeverjük a sütőporral, hozzáadjuk a többi száraz hozzávalót: a cukrot és egy pici sót. Belekockázzuk a hideg margarint, és jól összegyúrjuk a lisztes keverékkel. Végül három tojássárgával és egy kevés tejföllel gyúrjuk gömbölyű tésztává.

A gyümölcsöket megmossuk, kimagozzuk. A szilvát felkockázzuk, a szőlőszemeket egészben vagy félbe vágva adjuk hozzá. Majd cukorral és ízlés szerinti fahéjjal elkeverjük, és készen is van a töltelékünk.

A tésztát két részre osztjuk, az elsőt kinyújtjuk, és sütőpapíros vagy kivajazott-kilisztezett tepsibe helyezzük. Szépen eloszlatjuk rajta a gyümölcsös tölteléket, és rányújtjuk a másik tésztát. Egy villával megszurkáljuk, és egy tojással lekenjük a tetejét. Előmelegített sütőbe tesszük, és közepes fokozaton 30-35 percig sütjük. Ha kihűlt, felkockázzuk, és porcukorral megszórva tálaljuk. Nagyon finom!

Hazaérkeztünk a nyaralásból épségben, barnán, és csupa szép emlékkel telve. Nagyon sok minden történt az alatt az egy hét alatt. Sok első élményben volt részem: első repülés, első úszás a tengerben. A repülés még most sem tartozik a kedvenceim közé, de hazafelé már kisebb halálfélelmem volt, mint odafelé. A tengert nagyon élveztem, csak a sok medúzát kellett kerülgetni.

     Egy nem éppen bolgár fogás: Mexikói csirkeragu

Gyönyörű helyre mentünk Bulgárián belül, Nessebarba, a déli partra. Csodás kilátás volt a partról a félszigeten fekvő óvárosra, amit a napfelkeltében le is fotóztunk. Felfedeztünk az óvárost, hajókirándulásra mentünk, nagyokat csúszdáztunk a helyi aquaparkban, sokat sétáltunk a parton, rengeteget napoztunk, és úszkáltunk a tengerben.

A legszebb emlékem mégis a második estéhez kötődik, amikor az Édes megkérte a kezem. :) Kibérelt egy kis jachtot, aztán a tengeren ringatózva egy csodás pezsgős vacsora után, a naplementében szép szavak között tette fel azt a bizonyos kérdést. Persze igent mondtam, csodálatos élmény volt.

     Tésztabundában sült kagylók párolt zöldségekkel

A sok szép élmény között az egyetlen negatívum talán csak a bolgárok mentalitása volt. Nem sok vendégszeretet szorult beléjük, az biztos. Mivel csak reggelit kértünk a hotelben, mindig más és más helyet fedeztünk fel, így rengeteg vendéglátóssal találkoztunk az ebédjeink és a vacsoráink során. Ebből a sok emberből csupán négyre emlékszek, akik mosolyogtak, és kedvesen fordultak felénk, a többiek mogorván, lekezelően, sokszor ingerülten viselkedtek. Van még mit tanulniuk ezen a téren.

     A tenger gyümölcsei és mi :)

Az ételekkel viszont teljesen meg voltunk elégedve (eltekintve egy apró incidenstől, amikor jóízűen ráharaptam egy kagylóhéjra...). Imádtuk a sok salátát és a tenger ezerféle gyümölcsét. Annyi halat és herkentyűt ettünk, hogy egy darabig nem fog hiányozni. Abban viszont egyetértettünk, hogy ezentúl még több salátát eszünk majd. Eddig is szerettük, de a nagy bolgár választék után még jobban megkedveltük.

Persze ettünk a tenger gyümölcsein kívül mást is, mint mindenhol, Bulgáriában is sok a kebab-, a hamburger- és a pizza árus. Desszertek terén pedig a hagyományos bolgár édességek mellett ezer óriás palacsintás, waffeles és minifánkos van. A palacsinták tényleg csodásak, és érdekes módon a sósak is nagyon kedveltek az édes variációk mellett.

     Grillezett hal kapros burgonyával és grillezett zöldségekkel

Jó hír, hogy egyetlen kajától sem lettünk rosszul, de csapvizet azért nem ittunk, csak palackosat. Mindent összevetve nagyon jól éreztük magunkat, és szomorúan hagytuk hátra a gyönyörű partot és a csodásan meleg, nyári időt. Azt hiszem még mindig szükségünk lesz pár napra, hogy megszokjuk az itthoni őszies időjárást, és a vele járó kissé szomorkás hangulatot. De biztos vagyok benne, hogy a sok szép szívet melengető emlék még télen is enyhülést fog hozni nekünk, amikor felidézzük őket.

     Sáfrányos rizottó tenger gyümölcseivel