Kockalány konyhája

A lencse a sok pénz és az anyagi jólét egyik jelképe. A közhiedelem szerint az év első napján megevett lencse egész évre gazdagságot hoz. Igaz, mi nem az új év első napján ettük, hanem tegnap vacsorára, de én így is biztos vagyok benne, hogy ezzel be fogjuk vonzani a szerencsénket. :)

Amellett, hogy szerencsét hoz, a lencse nagyon egészséges növény, csak sajnálatos módon mellőzve van a magyar konyhákból. Persze nem mindenkinél, de a nagy átlag csak ilyenkor főzi meg, egyszer egy évben. Pedig nagyon tápláló, tele van fehérjével, értékes vitaminokkal és ásványi anyagokkal (A-, B1- vitamin, folsav, kálium, vas, cink). Plusz változatosan elkészíthető. Készülhet belőle leves, főzelék, de még saláta is.

Én nem követtem semmilyen receptet, csak úgy magamtól, ahogy gondoltam, elkészítettem, és nagyon finom lett. Próbáljátok ki, remélem ízleni fog, a kritikát szívesen fogadom kommentben.

Lencsefőzelék

Hozzávalók:

- fél kiló lencse

- két kis fej vöröshagyma (vagy egy nagy)

- 3 cikk fokhagyma

- néhány karika füstölt kolbász

- pár darab füstölt szalonna csík

- só, bors

- pirosparika

- babérlevél

- tejföl

- liszt

Elkészítés:

A lencsét még előző este, vagy minimum 8 órával az elkészítés előtt jól átmossuk, és bő vízbe beáztatjuk. Így megpuhul, és nem kell nagyon sokáig főzni.

Kevés olajon összepirítjuk az apróra vágott hagymát, fokhagymát, a szalonna csíkokat és a kolbászkarikákat. Ha megpirultak, hozzáadjuk a lencsét (áztató víz nélkül). Felöntjük vízzel, bőven lepje el, úgyis el fogja főni. Ízesítjük sóval, borssal, pirospaprikával és két babérlevéllel. Addig főzzük erős fokozaton, míg jól megpuhul (ez kb. 1 óra), és a leve majdnem teljesen elfő. A vége felé sűrűn kevergessük, le ne kapjon.

Vegyük ki belőle a babérleveleket, keverjük el ízlés szerinti tejföllel, sűrítsük be egy kevés liszttel vagy rántással, és máris tálalható. A füstölt húsok nagyon jól illenek hozzá, mi sült kolbásszal ettük, az Édes kétszer is szedett, úgyhogy nagyon finomra sikeredett.

Tegnap este a buliba menetel előtt összedobtam egy egyszerű vacsit. Szilveszterhez méltóan valami virsliset akartam készíteni, na meg olyat, ami felszívja majd az aznap esti alkoholt. Ezért Virslis lábtörlőt készítettem. A vicces elnevezés abból ered, hogy a virslik bele vannak szőve a tésztába, mint a lábtörlőbe a szálak. Jól néz ki, de az enyém nem az eredeti szövésmintával készült, mert az édes bejött a konyhába okoskodni, és neki így jobban tetszett. :) De nyugodtan el lehet bújtatni az összes virslit a tésztába, ha valakinek nem tetszenek a kikandikáló hosszabb végek.

Virslis lábtörlő

Hozzávalók:

- 35 dkg liszt

- fél kocka friss, vagy egy csomag szárított élesztő

- 1 csapott kiskanál só

- 1 csapot kk. cukor

- 2-3 dl tej

- fél dl olaj

- 8 db. virsli

- 1 egész tojás

Elkészítés:

Hasonlóan készül, mint a pizza vagy a kenyérlángos. Egy tálba mérjük a lisztet, kis mélyedést csinálunk a közepébe, beleszórjuk a sót és a cukrot. Jöhet rá a szárított élesztő, majd felöntjük annyi langyos tejjel, ami a kis gödröcske pereméig ér. Negyedórára letakarva hagyjuk, hogy megkeljen az élesztő. Majd jól összedolgozzuk a maradék tejjel és az olajjal. Rugalmas tésztát kapunk, ha túl ragadós lenne, még adunk hozzá lisztet. Kis cipó alakúra formázzuk, és letakarva, meleg helyen duplájára kelesztjük.

Ha megkelt a tészta, lisztezett felületen szögletes tepsi formára nyújtjuk, és sütőpapíros tepsire helyezzük. Egy éles késsel, pizzakéssel vagy derelye szaggatóval hosszanti csíkokat vágunk bele úgy, hogy a széleknél 2 centit meghagyunk. 8 virslit félbe vágunk (én füstöltet használtam, mert az a kedvencünk), és egyenként belefűzzük a tésztába úgy, hogy az egyik tésztacsík a virsli felett fusson, a következő alatta, és így tovább. A miénk egyedi fonású lett, tetszés szerint lehet vele játszani. A végén megkenjük a felhabosított tojással, és a 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük. 15 perc alatt készre sül (akinek gyenge a sütője, süsse erősebb fokozaton).

Nagyon guszta, mutatós kaja, és nem mellesleg nagyon finom is. Mustárral, ketchuppal, majonézzel vagy savanyúsággal tálaljuk.

+Tipp: sütés előtt meg lehet szórni reszelt sajttal vagy szezámmaggal, de egyéb magvakkal is.

Mindenkinek Finomságokban Gazdag, Boldog Új Évet Kívánok!

Szombaton elkezdtük a szokásos karácsonyi utazgatásunkat. Most az első állomáson vagyunk, Szatmárnémetin, a drága családjánál. Még indulás előtt kisütöttem 86 darab mézeskalácsot, bedobozoltam, és hoztam magammal. Most nem csak simát sütöttem, megbolondítottam őket egy kis aszalt gyümölccsel: sárgabarackkal, szamócával és áfonyával.

Itt annyi finomság van, hogy nem kell főznöm, csak besegítek a vendégváró asztal körül. Itt még él az a szép szokás, hogy a rokon családok látogatóba mennek egymáshoz karácsonykor, és vendégül látják egymást. Már előre félek, hogy mennyit fogunk enni, bár holnap már megyünk is a második állomásunkra a szüleimhez Eperjeskére.Ott is inkább vendég szerepben leszünk, bár anyuval biztos fogunk közösen is sütni-főzni. Így lesz sok finomság, az én feladatom mindig a mézeskalács, amiből nem lesz hiány, ő pedig a szokásos bejglit süti, na meg még sok mást.

Minden kedves olvasómnak Nagyon Boldog Karácsonyt kívánok, és finomságoktól roskadozó asztalokat!

Na, nem francia nyelvlecke következik, mivel én sem beszélem ezt a szép nyelvet, hanem egy francia eredetű tortarecept. A Tarte tatin-t először a Julie and Julia című csodálatos gasztrofilmben láttam, és menten eldöntöttem, hogy egyszer én is elkészítem. Mivel túlmisztifikáltam a receptjét, eddig nem került rá sor. De most van sok finom almám - amiket egy puha takaróba bugyolálva védek az erkélyen a fagytól - , ezért utána is néztem a receptjének. Nagyon meglepődtem, mikor kiderült, hogy nem is olyan bonyolult.

Azért még egyszer minimum el kell készítsem, hogy a tökéletes külső is meglegyen, mert most elsőre kicsit túlpároltam az almákat, amik így nem gömbölyödnek ki a tésztából, inkább félénken megbújnak a karamell rétegben. De ezt a kis szépséghibáját leszámítva, isteni finom lett! Én nem vagyok oda annyira az almás sütikért, de ezt nagyon nehezen hagyom abba. Keveredik benne a sziruposan édes és a savanykás íz egy tökéletesen ropogós tésztarétegen.

Tarte tatin/ Fordított almatorta

Hozzávalók:

A feltéthez:

- 3-4 db. normál méretű, savanykás alma

- 200 g cukor

- 90 g vaj

A tésztához:

- 200 g liszt

- 150 g hideg vaj

- 1 tojássárgája

- 2 evőkanál hideg víz

- egy csipet só

- egy pici cukor

Elkészítés:

Először az egyszerű porlós tésztával érdemes kezdeni. A lisztben elkeverjük a csipetnyi sót, a pici cukrot, majd jöhet a hideg, felkockázott vaj, a tojássárgája és a 2 evőkanál hideg víz. Először fakanállal, majd ha valamelyest összeállt, kézzel gyúrjuk tovább (ha túl kemény, pici vízzel lehet lazítani rajta, ellenkező esetben pedig liszttel szilárdítani). Szép rugalmas tésztát kapunk, csomagoljuk fóliába, és tegyük fél órára a hűtőbe.

Az almákat hámozzuk meg, magozzuk ki, és vágjuk negyedekbe. A vajat és a cukrot egy kb. 25 cm átmérőjű serpenyőben olvasszuk össze (a serpenyő legyen magasított falú, és a nyele tűzálló, ha nem az, csavarozd le). A megolvadt masszába rakosgassuk bele az almanegyedeket úgy, hogy a gömbölyű felük a serpenyő aljára nézzen. Igyekezzünk minél szorosabban, de szépen elrendezni őket. Majd közepes fokozaton karamellizáljuk 15-20 percig, közben néha locsoljuk meg a sziruppal az almák felső felét is.

Ha az alma készen van, lisztezett felületen a serpenyő alakjának megfelelő méretűre nyújtjuk a tésztát, és ráborítjuk a szószos alma tetejére. Lenyomkodjuk, és egy fogvájóval megszurkáljuk, hogy süléskor a gőzök távozni tudjanak. Majd előmelegített sütőbe tesszük közepes fokozaton fél órára sülni.

Ha kész, várjunk pár percet, aztán borítsuk ki egy tányérra. Úgy a legegyszerűbb, ha a tányért a serpenyőre tesszük, és egy hirtelen mozdulattal megfordítjuk. Ha a serpenyőbe ragadna pár alma, akkor sincs gond, illesszük óvatosan a tésztára. Nem baj, ha kinézetre nem sikerült tökéletesre, az ízét nem lehet elrontani, a család imádni fogja. Köszönet a franciáknak!

  Sajna az én almáim nem gömbölyödnek ki olyan szépen, mint kellene, na de majd legközelebb!

Folytatódik a palacsintás sorozat a következő kedvenccel, az Almás palacsintával. Amikor sül, isteni almaillat lengi be a konyhát, és az íze is különlegesen finom. Ugyanúgy készül, mint a múltkori Banános palacsinta, csak itt egy nagy, vagy két kisebb almára lesz szükséged.

Az almát pürésítheted is, én egy villával törtem össze, mert szeretem, ha marad benne egy-két nagyobb darabka. Az összetört almához jöhet a többi hozzávaló: pici só, cukor, egy tojás (elég egy, mert az alma is nedvesíti a tésztát), liszt, tej és egy kevés víz. Ugyanúgy készítsd el, mint a hagyományosat, és süsd meg. Tehetsz egy kevés fahéjat is a tésztába, tökéletes párost alkot az almával. Töltheted lekvárral, kakaóval, mogyorókrémmel, pudinggal, vagy amivel mi is: fahéjas-cukros túróval. Hmm, annyira illik hozzá!

+Tipp: citromhéjat is reszelhetsz a tésztába, nagyon finom ízt ad neki, és az amerikai változatban is kipróbálhatod.

Ha nápolyira éhezel, és zárva a bolt, vagy lusta vagy elmenni addig, te is könnyen összedobhatsz egyet. Ha van otthon pár ostyalap és egy doboz mogyorókrém, semmi perc alatt elkészítheted a ropogós finomságot.

Házi nápolyi

Hozzávalók:

- 5-6 db. ostyalap

- egy doboz mogyorókrém

- kevés tej vagy tejszín

Elkészítés:

A mogyorókrémet tedd egy tálba, és keverd el egy kevés tejjel vagy tejszínnel, hogy kenhető állagot kapjon (amennyiben elég krémes, ezt a lépést ki is hagyhatod). Se túl kemény, se túl híg ne legyen, találd el a köztes állapotot. Vízgőz fölött is felolvaszthatod, vagy a mikróban alacsony fokozaton.

Tégy egy tálcára egy ostyalapot, kend meg a krémmel, jöhet rá a következő lap, krém, és így tovább, míg el nem fogynak a hozzávalók. Hűtőben megdermesztheted, de ha szereted, ha lecsorog a szélén, akkor rögtön belevághatsz. Jól lezárt dobozban a hűtőben tárold, ha egyáltalán lesz még mit eltenni.

+Tipp: kis rudakra vághatod, és belemárthatod olvasztott étcsokiba is, ha szereted halmozni az élvezeteket.

Végre december! Úgy élvezem, hogy már lehet készülgetni a karácsonyra. Ma már felraktam az ajtódíszt, és az asztaldíszt a konyhaasztalra. Az íróasztalomon angyalkás mécsestartóban pislákol a láng. Még akarok saját kezűleg is készíteni egy ajtódíszt, amihez találtam egy remek ötletet a neten. Ha sikerül összehoznom, felteszem ide is.

Mostanában nagyon édesszájúak vagyunk, sokszor valami desszert a vacsora. A palacsinta a régi jól bevált megoldás, ha egyszerűen összedobható finomságot akarunk enni. De nem muszáj mindig a hagyományos ízben elkészíteni, olyan variációkban is kipróbálhatod, amikre eddig még nem is gondoltál, bátran engedd el a fantáziád.

A mi egyik kedvencünk a Banános palacsinta, ami külsőre semmiben nem tér el a hagyományostól, csak ízben. Ugyanúgy készül, csak épp pürésített banánt keverünk a tésztájába, és kisütjük. Nem baj, ha egy-két nagyobb darabka is marad benne, sőt, kellemes meglepetés rájuk harapni.

Banános palacsinta

Hozzávalók (2 főre):

- 2 tojás

- cukor

- pici só

- 1 banán (lehet több is)

- liszt

- tej

- kevés víz

Elkészítés:

Egy tálba ütjük a két tojást, picit megsózzuk, ízlés szerint megszórjuk cukorral, majd hozzáadjuk a pürésített banánt. Jól elkeverjük, és annyi liszttel megszórjuk, amennyit felvesz. Majd apránként hozzáadjuk a tejet és egy kevés vizet, és folyamatosan kevergetve visszafolyósítjuk a tésztát. Azt az állagot kell eltalálni, ami se nem sűrű, se nem túl híg.

Forró serpenyőben kisütünk egy-egy merőkanálnyi adagot, míg a tészta el nem fogy. Mindkét oldalát megsütjük, profik a levegőbe dobva fordítják meg, de a kezdők nyugodtan használjanak egy lapos fakanalat erre a célra. Ugyanúgy ízesíthetjük, mint a hagyományost, megkenhetjük lekvárral, mogyorókrémmel, de ehetjük cukros túróval vagy kakaóval is. Akik halmozni akarják az élvezeteket, tálalják banánnal és tejszínhabbal, vagy banános tejszínhabbal.

+Tipp: az amerikai palacsintát is kipróbálhatod banánosan, ugyanilyen finom.

A legjobb barátnőmnek autóbalesete volt vasárnap. Amikor felhívott, és elmondta, mi történt, egy pillanat alatt görcsbe rándult a gyomrom. Szerencsére semmi bajuk nem lett, sértetlenül másztak ki a feje tetejére állt autóból. Azt mondta, csoda történt.

A beszélgetés után egész nap ő járt az eszemben. Belegondoltam abba is, mi lett volna, ha nem alakulnak ilyen szerencsésen a dolgok. Nagyon rossz volt belegondolni. Több, mint húsz éve ismerem, mindig része volt az életemnek. Bár az oviban még nem volt felhőtlen a kapcsolatunk, ez gondolom annak tudható be, hogy a hajamnál fogva húzott le a hintalóról ( :) ), de a suliban már elválaszthatatlan barátnők lettünk. Általános után elkanyarodtak egymás mellől az útjaink, a főiskolás évek alatt viszont újra összekapcsolódtak. Bár ritkán találkozunk a munkánk miatt, de amikor sikerül, minden újra ott folytatódik, ahol gyerekkorunkban félbemaradt. A mi beszélgetéseinkben nincsenek kínos csendek, csak egyetértő hallgatások, féktelen, abbahagyhatatlan nevetések, nosztalgiázások, régi-régi szép emlékek.

Belegondoltam, mi lenne, ha nem lenne ilyen többé. Azt az űrt senki nem tudná betölteni, amit maga után hagyna. Az a baj, hogy ezekbe a dolgokba már csak akkor szoktunk belegondolni, amikor késő. Amikor megtörténik a baj, és van, hogy nem alakul ilyen szerencsésen az élet, és elveszítjük, akit szeretünk. Akkor már hiába szeretnénk elmondani neki, hogy mennyire fontos nekünk, vagy szeretnénk megölelni, megpuszilni, sajnos már nem kerülhet rá sor. Bármennyire elcsépelten hangzik, igaz, hogy addig kell valakit megbecsülni, míg még ott van nekünk. Ne szégyelljétek kimutatni az érzéseiteket, szeressetek és öleljetek most, hogy később ne bánjatok meg semmit.

Na,de elég a szomorkodásból! Hála és köszönet, hogy odafent ennyire vigyáztak rájuk! Most pedig a szokásos recept sem marad el. Volt egy szép darab szűzérme a fagyómban, amit anyu hozott, meg pár hozzávaló a hűtőben, a recept pedig csak úgy kipattant a fejemből. Egyszerű, bár nem egy szimpla hétköznap esti vacsorának ajánlom, inkább ráérős hétvéginek, mert kicsit pepecselős, de nyugi, csak egy kicsit.

Rakott gombás szűzérme

Hozzávalók:

- egy szép darab sertés szűzérme

- burgonya

- fűszerek

- gomba

- tejföl

- füstölt szalonna

Elkészítés:

Nem adok meg pontos mennyiségeket, mert ha elkap az ihlet, akkor csak összedobálok ezt-azt, és nem kezdek el méricskélni, a végeredményt viszont mindig élvezzük. Szóval a megtisztított krumplikat felkarikázzuk. Egy hőálló tálat kivajazunk, az aljában szép sorban elrendezzük a krumplikarikákat, egy kicsit megsózzuk, majd jöhet a szintén karikákra vágott, és befűszerezett szűzérme. Én sóztam, borsoztam, megszórtam sertés fűszerkeverékkel és (kövezzetek meg nyugodtan, de) egy pici fokhagyma granulátummal is. A húskarikákra jöhet a felszeletelt gomba, jelen esetben csiperke. Majd ezután újrakezdjük a sort, jöhet a krumpli, a hús, a gomba, és ismét krumplival zárjuk a sort.

Alufóliával lefedve előmelegített sütőbe tesszük, és a legmagasabb hőmérsékleten először puhulni hagyjuk. Én kb. fél-háromnegyed óra elteltével levettem róla a fóliát, megkentem tejföllel a tetejét, és megszórtam füstölt szalonna kockákkal. Visszatettem sülni, és amikor a teteje megpirult, le is kapcsoltam a sütőt. Én több mint egy órát sütöttem, de ez abszolút sütőerősségtől függ. Ha kész, savanyúsággal vagy tejföllel tálaljuk, jó étvágyat!

A mostani sütit először nem akartam feltenni ide a blogra. Napokig gondolkoztam, hogy mi legyen vele. De végülis meggondoltam magam, és megosztom veletek. Az ok, amiért le akartam hagyni a finomságok sorából, hogy egy egyszerű hozzávalónak köszönhetően nem sikerült tökéletesre.

A Kinder Pingui-t nagyon szeretjük, régóta el akartam készíteni a házi megfelelőjét. Nagyon finom lett, de elég csúnyácska, mert a habtejszín kicsapódott, és elrontotta a krém állagát. Na, ekkor fogadtam meg, hogy akciós habtejszínt soha többé nem veszek. Nehezen emésztettem meg, hogy csak ennyin múlt a süti szépsége. De valamelyest vigasztalt, hogy ettől függetlenül finom lett.

Egyúttal el is gondolkoztatott, hogy miért szégyelljük annyira a tökéletlenségeinket?! Miért akarjuk elrejteni a hibáinkat, és miért akarunk mindig tökéletesnek látszani?! A mai világ elhiteti velünk, hogy csak akkor számítunk, ha hibátlanok vagyunk. Pedig ez nem így van. A legjobbakkal is előfordul, hogy valamit elrontanak, csak azt lehet, hogy zárt ajtók mögött teszik, és soha nem kerül napvilágra. Megőrzik a titkot, hogy nehogy csorba essen a hírnevükön. Holott épp ez tesz minket emberivé, egyedivé és természetessé. Sokszor a túl tökéletes műnek hat, és nem jár együtt tartalmas belsővel.

Egy süti is lehet bármilyen gyönyörűséges, de ha nem finom, akkor semmi értelme. Mindig az ízlik a legjobban, amit magunk alkotunk meg, amiben a mi munkánk, erőfeszítésünk van. Ha kicsit megég, összeesik, kiszárad, történjen vele bármi, az attól még a mi kezünk munkája, még ha nem is egy főnyeremény. A hibákból tanulunk, legközelebb jobban odafigyelünk, és egyre ügyesebbek és ügyesebbek leszünk. Szóljon ez minden kezdő vagy rutinos konyhatündérnek.

Pingvin szelet

Hozzávalók:

A piskótához:

-          6 tojás

-          15 dkg cukor

-          3 ek. víz

-          16 dkg liszt

-          1 cs. sütőpor

-          3 dkg kakaó

A krémhez:

-          5 dl habtejszín

-          3 dl tej

-          1 cs. színtelen tortazselé

A csokimázhoz:

-          35 dkg étcsokoládé

-          1,5 dl tej

-          10 dkg margarin

Elkészítés:

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét kemény habbá verjük a cukor felével. A sárgáját elkeverjük 3 evőkanál vízzel, és a cukor másik felével. A habot óvatosan elkeverjük a tojássárgájás folyadékkal, és vigyázva hozzáadjuk a sütőporos-kakaós lisztet is. Kivajazott és kilisztezett tepsibe öntjük, és előmelegített sütőben 190 fokon 20 percig sütjük. Ha kész, rácson kihűtjük, majd kettévágjuk.

A krémhez a tortazselét a csomagoláson lévő útmutató alapján a tejjel elkészítjük. A habtejszínt felverjük, majd a kihűlt zselés tejjel elkeverjük.

A mázhoz egy lábasba tesszük a tejet, a margarint, belekockázzuk a csokikat, és kevergetve felmelegítjük. Ha a csoki megolvadt, a masszánk pedig sűrűsödni kezd, levesszük a tűzről, és kihűtjük.

A süti alsó felét megkenjük a krém felével, és eloszlatjuk rajta a csokimáz egyharmadát. Majd rákenjük a krém másik felét, és beborítjuk a tészta felső részével. Végül ráöntjük a maradék csokimázt, és szépen eloszlatjuk rajta. Érdemes hűtőbe rakni pár órára, hogy megszilárduljon, utána szeletelhető.

Az én piskótám szépen feljött, és omlós volt. A krém kissé szépséghibás és folyós, de finom. A csokimáz pedig egyszerűen isteni volt, és olyan vastagon borította be a tetejét, hogy öröm volt beleharapni (bár a krém közötti csoki teljesen elkeveredett, és elszínezte a krémet, de annyi baj legyen).

+Tipp: ha a habtejszíned nem cukrozott, mindenképpen tegyél bele 1-2 kanállal, hogy finom édes legyen.

Tegnap este kenyérlángosoztunk a barátainkkal, most különösen jól sikerült, mindenkinek nagyon ízlett. Mindig boldog vagyok, ha a vendégek teli szájjal mormolják a dicsérő szavakat.

A hétvégi menü Zöldbableves és Rakott krumpli lett. Így felnőtt fejjel nem is értem, hogy gyerekként miért utáltuk annyira a zöldséges dolgokat. A zöldbablevest például rendre meghagytuk az általános iskolában, de talán még a gimiben is. Lehet, hogy pont azért, mert a szülők pici korunkban annyira erőltették, hogy ezt meg kell enni, mert egészséges, mi meg dacból már csak azért sem ettük meg. Pedig semmi különös nincs benne, megfőztem, megettük, tudom, hogy jót tettem vele a szervezetünknek, és nem is volt rossz íze, sőt, finomabb volt, mint amilyenre emlékeztem a suliból.

Zöldbableves

Hozzávalók:

-          1 kg mirelit vagy friss zöldbab (én sárga hüvelyűből készítettem)

-          2,5 liter víz

-          8 ek. olaj

-          5 púpos ek. liszt

-          pirospaprika

-          só, bors

-          ecet

-          ízlés szerinti tejföl

-          pici petrzselyemzöld

Elkészítés:

A zöldbabot feltesszük a vízben főni. Közben elkészítjük a világos színű rántást. Az olajban halványra pirítjuk a lisztet, majd a tűzről levéve megszórjuk pirospaprikával. A levesből vett pici vízzel elkeverjük, majd a leveshez adjuk. Elég, ha sóval, borssal és egy kevés ecettel ízesítjük. Majd belekeverjük az ízlés szerinti tejfölt, megszórjuk egy pici aprított petrezselyemzölddel, és pár percig forraljuk. Ha szükséges, akkor még ízesítünk rajta sóval vagy ecettel, és tálaljuk.

Tipp: megszállott húsevők főzhetnek bele kolbászkarikákat vagy füstölt szalonna kockákat.

   A rakott krumpliról is muszáj volt egy képet készítenem, olyan guszta lett

Hétvégén meglátogattam a szüleimet, segítettem nekik a teendőikben, és persze sokat pihentem. Az evésre most jobban odafigyeltem, legalábbis a mértékletességre. Mert ha nálunk vagyok, hajlamos vagyok a túlevésre. Anyu nagyszerűen főz, így nehéz nem teletömni magam minden étkezésnél, de mégis sikerült megálljt parancsolnom magamnak.

Sok finomság volt, főleg a kedvenc kajáim. Hoztam is haza belőlük, így még nem kellett főznöm. De mivel Szabolcsban előszeretettel esznek húst hússal, kicsit besokalltam tőlük, így valami könnyű és egészséges zöldséges vacsorára vágytam.

Rántott gombát sütöttem, és kivételesen zacskós salátát ettünk hozzá. Anyutól kaptam a brazil salátamixet (gondolom a sok húst ellensúlyozandó). Csináltam hozzá egy egyszerű mártást tejfölből, majonézből, pici sóból és kevés ketchupból. A gombákat pedig panírozás után a sütőben sütöttem meg, hogy minél kevesebb olajat szívjanak fel. Egy kevéssel azért le lehet őket csepegtetni.

    Mielőtt valaki ráfogná, hogy megégtek, a gombák fekete lemezei látszanak ott, ahol a panír nem ragadt meg :)

Olyan jó volt a hosszú hétvége, ugye ti is élveztétek?! Hétfőn majdnem négykézláb másztam be a munkahelyre, semmi kedvem nem volt dolgozni. Ez azóta sem változott, így már számolok is visszafelé a hétvégéig.

A hétvégén meglátogattak minket a szüleim, elhozták az "új" ülőgarnitúránkat, amit máris imádok. Mióta megvan, meló után azon eszegetve nézem a Paprika tv-t. A bútorcipekedés után egy igazi finom magyar ebédet hoztunk össze anyuval. Én húslevest főztem, anyu töltött káposztát hozott, mindenki jóllakott. Másnap a barátainkat hívtuk meg vacsorázni, egy testvérpárt, rántott húst sütöttem, mert a pasik imádják. Hamar el is fogyott, utána jól szórakoztunk, jó kis este volt.

Ma majorannás májat sütöttem, ez volt a vacsora, és lesz holnap az ebéd. De előtte összedobtam egy gyors sütit, KaBaKó szeletet (Kakaós-banános-kókuszos). Ajánlom váratlan vendégek betoppanása esetén, míg elkezdtek beszélgetni, már össze is dobtad, míg megisztok egy pohár finom italt, addigra már meg is sült.

KaBaKó szelet

Hozzávalók:

- 50 g liszt

- 80 g kókuszreszelék

- 1 tk. szódabikarbóna/sütőpor

- 4 ek. kakópor

- 6 ek. cukor

- 2 db tojás

- 1 banán (akár 2-3 is)

- 3 ek. tej

- 5 ek. olaj (de lehet vaj is)

Hozzávalók:

Egy tálba tördeljük a banánt, hozzáadjuk a tojásokat, a cukrot, a tejet, az olajat és a kakaóport. Jól összeturmixoljuk, és elkeverjük a száraz hozzávalókkal (liszt, kókuszreszelék, szódabikarbóna). Kivajazott vagy kiolajozott formába öntjük, és előmelegített sütőben 180 fokon 20 perc alatt készre sütjük. Isteni banán és kókuszillat lengi majd be a konyhát.

Tipp: szódabikarbóna helyett használhatsz sütőport is, így elkerülheted a kellemetlen utóízt.

+Tipp: darált magvakat is adhatsz a tésztához, pl. diót vagy mandulát (ilyenkor több tojással és tejjel dolgozz).

Nagyon rászoktam az egyszerűen elkészíthető vacsikra, mert sokszor későn kerülök haza. Szeretem, hogy kevés időráfordítással is lehet finomakat készíteni, és jól is lakunk. Bátran el lehet engedni a fantáziánkat, lehet kísérletezni. Az sem baj, ha hó vége van, és vékony a pénztárcánk, vagy nincs kedvünk leszaladni a boltba, elég, ha egy-két dolog van a hűtőben. Pár egyszerű hozzávaló, és kész is a nagyszerű vacsora.

Hagymás-gombás rántotta

Hozzávalók (2 személyre):

- 6 tojás

- 1 nagy fej hagyma

- 10 fej gomba

- só vagy zöldfűszerek

- olaj

Elkészítés:

A hagymát felkockázzuk, és elkezdjük pirítani a forró olajban. Közben a megtisztított gombafejeket is felszeleteljük, és a hagymához adjuk. Összepirítjuk őket, majd hozzáöntjük a felvert tojásokat (sóval vagy zöldfűszerekkel ízesítjük a tojást). Ízlés szerinti állagra sütjük, és tálaljuk. A tetejét megszórhatjuk sajttal, de anélkül is nagyon finom. Jó étvágyat!

Most csak gyorsan beugrok, és megosztom veletek az előbb kisült finomság receptjét. Az egész lakást kókuszillat lengi be, alig bírtuk megvárni, hogy kihűljön, és megkóstoljuk. Kókuszos fonott kalácsot sütöttem, két rúd készül ebből a mennyiségből. Jól néznek ki, nagyon finomak, és az az illat sülés közben, utánozhatatlan.

Hozzávalók:

A tésztához:

- 50 dkg liszt

- egy kocka friss élesztő vagy egy csomag instant

- 2,5 dl tej

- 6 dkg cukor

- 1 tojás

A töltelékhez:

- 3 dkg vaj

- 5 dkg cukor

- 10 dkg kókuszreszelék

Elkészítés:

Fél deci langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. Egy tálba tesszük a lisztet, elkeverjük a maradék cukorral, és hozzáadjuk az élesztős keveréket. A maradék tejjel és a tojással rugalmas tésztát gyúrunk belőle. Majd meleg helyen kelni hagyjuk, míg duplájára nem nő.

Ha megkelt, két egyforma kis cipót formázunk belőle, és kinyújtjuk őket téglalap alakúra. Megkenjük az olvasztott vajjal, megszórjuk a cukorral és a kókuszreszelékkel. Mindkettőt hosszában feltekerjük, és a két hengert középen kettévágjuk (az egyik végénél hagyjunk meg pár centit). Majd a kókuszos-cukros résszel kifelé hajtogassuk át egymáson a végeket, míg az egészet be nem tekertük.

Sütőpapíros tepsibe tesszük a két kalácsot egymástól kis távolságra, mert még kelni fog egy kicsit a sütőben. Én hideg sütőbe tettem, és lassan emeltem a hőmérsékletet, hogy szépen keljen még. Majd hirtelen felvettem 180 fokra, és aranybarnára sütöttem. Magában is nagyon finom, de gyümölcslekvárral vagy mogyorókrémmel isteni.

A héten már hétfőtől számoltam visszafelé, annyira vártam a hosszú hétvégét. Pénteken fél óránként nézegettem az órát, és tűkön ültem a munkaidő végéig. Mikor egy órával előbb elengedtek, madarat lehetett volna fogatni velem. Széles mosollyal az arcomon léptem ki a munkahelyről. Szaladtam a boltba, bevásároltam az esti lakásavatóhoz. Ez a lakásavató 1.0 volt, minden baráti társaságnak tartunk egyet külön.

Jó volt, jól éreztük magunkat, remélem a barátaink is. Idő hiányában csak szendvicseket készítettem, de guszták voltak, és finomak is, mert hamar elfogytak. Volt még ezerféle sós és édes, üdítők, és természetesen sok-sok pia. Kulturáltan szórakoztunk, a szomszédok nem kopogtak át, nem jöttek ki rendőrök sem, és a berendezés is ép maradt. :)

Most egy finom húsos fogást teszek fel, ami nagyon egyszerű, bár kicsit pepecselős elkészíteni. A Rablóhúsról vagy Saslikról van szó, ki hogy ismeri. Nagyon finom lett, és nem egy szokásos, vagy unalmas húsos kaja. Én szándékosan túlsütöttem, mert imádom a ropogós húst, de mindenki készítse úgy, ahogy szereti.

Rablóhús /Saslik/

Hozzávalók:

-          sertéscomb vagy karaj (de bármilyen húsból készíthető)

-          füstölt szalonna

-          gomba

-          hagyma

-          fűszerek

Elkészítés:

A húst megtisztítjuk és viszonylag egyforma kockákra vágjuk. Érdemes már előző nap bepácolni, de aznap is jó, pár órával a sütés előtt. Használhatunk bármit, én sóztam, borsoztam, sertés fűszerkeveréket és grillfűszert is használtam, plusz aprított fokhagymát. Fém vagy fa nyársra, jobb híján hurkapálcákra húzzuk felváltva a tetszőleges hozzávalókat. Lehet kíséretezni bátran. Én húst, füstölt szalonnát, gombát és hagymát váltogattam, paradicsomot akartam még, csak lefelejtettem róla. :)

De lehet csak hús, vagy csak zöldség nyársakat készíteni, ki hogy szereti. Ha nincs grillrács, akkor a sütő is jó lesz. Köretként fokhagymás-tejfölös cikkburgonyát készítettem, és együtt sütöttem őket, hogy a hús szaftja rácsorogjon a krumplira. Érdemes az elején egy fóliával letakarni a tepsit, hogy először megpuhuljon a hús, majd a végén levenni, és megpirítani, hogy szép színe legyen. Félidőben pedig nem árt megforgatni a nyársakat, hogy egyenletesen süljenek át mindenhol. Jó étvágyat!

Mint már említettem mostanság komoly időhiányban szenvedek, de tudom, ezzel nem vagyok egyedül. Szinte látom lelki szemeim előtt azokat a nőket, akik a munkából hazaérve hullafáradtan nyitják ki a hűtőt, és szomorúan konstatálják, hogy az üresen tátong. Közben a párjuk vagy a gyerekek a szobából kiabálva kérdezgetik, hogy mi lesz a vacsora, holott ilyenkor a hátuk közepére sem kívánják a főzést. Leginkább egy nagy kád meleg vízben merülnének el, és behunyt szemekkel relaxálnának.

Úgyhogy most csak a dolgozó nőtársaimra való tekintettel jöjjön egy olyan vacsora, amit 20 perc alatt össze lehet dobni, sőt, még hamarabb is.

Fetás-baconos tésztasaláta

Hozzávalók:

-          egy csomag masni vagy csipet tészta

-          200 g bacon

-          200 g feta sajt

-          2 db. paradicsom

Elkészítés:

A tésztát sós vízben kifőzzük, közben az apró csíkokra vágott bacont megpirítjuk. A kifőtt tésztára önthetünk egy picit a bacon kisült zsírjából, nagyon finom ízt ad neki. Végül rászórjuk a ropogós bacon darabkákat, a felkockázott fetát és paradicsomot, és már kész is van! Sózni nem szükséges a bacon és a feta sóssága miatt, de a zöldfűszerek előtt szabad a pálya.

Tipp: készítsd a kedvenc tésztáddal, de ha látványosat szeretnél, akkor válaszd a masnit vagy a csipet tésztát, ezek nagyon cukik, a gyerekek is odáig lesznek érte.

+ Ha lapos a pénztárcád, válaszd a magyar krémfehérsajtot, ami a görög feta sajt tehéntejből készült itthoni változata. Remek koppintás, egyesekbe még egy kevés juhtej is jut.

Kezdek megbarátkozni a ténnyel, hogy ősz van. Nem ment egykönnyen a dolog, de muszáj volt. Mikor megláttam a sárguló leveleket, és hogy milyen hamar megy le a nap, a hangulatom egyenes arányba esett a hőmérséklettel. Reggelente még felkelni is nehezebb a hűvös, ködös időben. De megtaláltam a megoldást, igyekszek az évszak nem negatív, hanem pozitív velejáróira koncentrálni.

Az egyik kedvencem a hideg időben a forrócsoki, egyszerűen imádom, minden héten másfajtát próbálok ki. A másik előny, hogy nagyon sok szép lakberendezési tárgyat lehet ilyenkor (pl. sárguló levelekből, tobozokból) készíteni. Na és persze az ősz ízei, amik utánozhatatlanok. A sütőtökből például nem csak halloweenkor lehet finom fogásokat készíteni, hanem egész ősszel, és télen is.

Hétvégén vettem is egy szép darabot, és készítettem belőle egy abszolút őszies ízű levest, Sütőtök krémlevest. Az édes persze ismét megijedt, mint mindig, ha valamilyen húsmentes kaját készítek, hogy vajon jó lesz-e. De most is kellemesen csalódott, mint már oly sokszor. Nagyon finom, kellemesen krémes leves készül a sütőtökből, aki szereti sülve, mindenképp próbálja ki ebben a formában is.

Sütőtök krémleves

Hozzávalók:

-          egy szép darab sütőtök (1-1,5 kilós)

-          2 dl főzőtejszín

-          egy közepes fej vöröshagyma

-          20 g vaj

-          só, bors

-          víz

-          pici szerecsendió

-          levesgyöngy vagy fokhagymás kenyérkocka

Elkészítés:

A vajat felolvasztjuk a lábasban, és megpirítjuk benne a felkockázott hagymát. Közben a sütőtököt megmossuk, meghámozzuk, kettévágjuk, kimagozzuk, és felkockázzuk.  A hagymát sózzuk, borsozzuk, és rátesszük a tököt. Felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje, és fedő alatt puhára főzzük.

Ha megpuhult a tök, összeturmixoljuk, közben a főzőtejszínt is hozzáöntjük, és egy pici őrölt szerecsendióval ízesítjük. Egy-két perc után le is vesszük a tűzről. Kóstolás után még utánaízesítjük sóval és borssal. Megszórhatjuk levesgyönggyel, fokhagymás kenyérkockákkal vagy pirított tökmaggal. Akinek így túl üres, nyugodtan dúsíthatja gombával vagy pirított baconkockákkal.

Múlt héten az édes elkapott valami nyavaját, és nagyon rosszul volt. Diétáznia is kellett, ezért nem főztem semmi újat, sem extrát. Míg ő pirítóson és főtt krumplin élt, én a maradékokat ettem: Anyu finom töltött káposztáját és Carbonara spagettit.

Hétvégére viszont jobban lett, így már bátrabban evett. Húslevest főztem, mert az nem megterhelő a gyomornak, sok-sok sárgarépával. Nem azért, hogy büszkélkedjek, de nagyon finom húslevest tudok főzni, mivel anyutól tanultam. Eredeti, ízletes, gyöngyöző húslevest, amit most házi cérnametélttel készítettem. A tésztát nem én csináltam, a piacon vettem egy idős hölgytől. Olyan jó, hogy még van, aki a mai világban otthon készíti.

A házi tésztáról mindig nagymamám jut eszembe, aki minden tésztát saját maga készített. A konyhájában a tőcön (a fal védelmére épült ülőpad a google szerint) kiterített egy nagy hímzett terítőt, és azon száradtak a tészták szép sorban.

Sokszor sürgölődtem körülötte, mert nagyon szerettem a nyers tésztát bekapdosni. Azt hiszem nincs olyan gyerek a világon, aki ne szeretné, és akit ne ijesztgettek volna régen azzal, hogy beledagad a hasába. :) Én a nyers derelyét lopkodtam rendszeresen az asztalról, megpakoltam vele a zsebeimet, és úgy sunnyogtam elfelé. Finom szilvalekvárral volt megtöltve, igazi fekete szilvalekvárral, hmmm, de finom is volt.

Na, de vissza a leveshez. Aki még sosem főzött húslevest, mert félt, hogy bonyolult elkészíteni, annak most elárulom, hogy tévedett. Semmi nehéz nincs benne, tessék kipróbálni.

Gyöngyöző húsleves házi cérnametélttel

Hozzávalók:

-          csirkehús (akár bontott egész, akár csak csirkecomb)

-          sárgarépa (amennyi tetszik)

-          1-2 petrezselyemgyökér

-          1 kis fej karalábé

-          1 nagy fej vöröshagyma

-          1 szem burgonya

-          1 csokor petrezselyemzöld

-          2 húsleveskocka

-          só, bors

-          levestészta (nekem a cérnametélt a kedvencem)

Elkészítés:

A megtisztított húst (én most csak combot használtam, de vidékről szoktam kapni egészet) feltesszük vízben főni. Amikor elkezd főni, a hús habját le kell szedni a tetejéről, egészen addig, amíg meg nem szűnik a habzás. Utána jöhetnek a megtisztított zöldségek: a csíkokra vágott sárgarépa, petrezselyem, a kettévágott karalábé, hagyma és krumpli. A petrezselyemzöldet később is rárakhatjuk, hogy ne főjön nagyon szét.

Rádobjuk a két húsleveskockát, és ízesítjük sóval, borssal. A fedőt kicsit elhúzva a tetejére tesszük, és egészen addig hagyjuk főni, míg a hús és a zöldségek meg nem puhulnak. Ekkor már nagyon finom levesillat lengi be az egész lakást.

Sós vízben kifőzzük a levestésztát, és minden tányér leves tetejére teszünk egy kis halmot belőle. (Vidéki legényeknek egy pici erős paprikát is teszünk bele. :) ) Jó étvágyat!

Végre felavattam az itteni sütőt. Egész jó, de még tesztelnem kell, mert most csak egy gyors sütit sütöttem benne. Igen, végre sütit! Olyan régen csináltam már. Mondjuk most is csak egy egyszerűt. Na de mik lesznek még itt, reszkess sütő! :)

Ha vendégeket vársz, és nincs sok időd, ezt a sütit hamar összedobhatod. Könnyű, bár a kezdők készüljenek fel arra, hogy a piskóta szeszélyes dolog, néha még a gyakorlott háziasszonyoknak sem sikerül tökéletesre.

Kráter szelet

A sima piskóta receptjét megtalálod a Piskótatekercsnél. Amikor kész a massza, és a tepsiben van, akkor jöhet rá a puding. A pudingot a szokásos módon, a tasakon található leírás szerint elkészítjük a tejjel és a cukorral. Lehet csoki-, puncs-, és kakaós piskóta esetén vaníliapuding.

A piskótamassza tetejére kanállal kis lávafolyamokat készítünk a pudingból, de aki foltokat szeretne, kis csomókban pakolja a tetejére. Előmelegített sütőben 15-20 perc alatt készre sül alacsony vagy közepes hőfokon. Ha kész, felkockázzuk (porcukorral megszórhatjuk), és tálaljuk.

Így néz ki a tepsiben felülnézetből

Engem is bedarált az élet nagy gépezete, csak a munka megy, és a szürke hétköznapok. Olyan hamar bele lehet fásulni ebbe, nem is értem, hogy a többi ember hogy bírja. Oké, aki álmai munkáját tudhatja magáénak, annak biztos minden hepi, de aki csak elvan, mint a befőtt, netalán utálja a munkáját, azzal mi van?! Az mindennap a poklok poklát éli meg?! Vagy csak sóhajt egyet, és egykedvűen beletörődik a helyzetébe?!

Nálam azért nem ennyire rossz a helyzet, nem utálom a munkám, de mivel számokkal dolgozok, a nap végére teljesen lemerül az agyam. Plusz a felkeléseket még most sem csípem. Bagoly típus vagyok, éjszaka fent lennék bármeddig, de reggelente rendre a halálomon vagyok. Utána meló, lakással kapcsolatos elintéznivalók, takarítás, bevásárlás, mindig van valami (pedig még gyerekem sincs, mi lesz még akkor?!). Mire hazaérek hulla vagyok, semmihez nincs erőm és kedvem. Sajnos még a főzéshez sem. Így mostanában ilyen dolgok vannak vacsorára, mint túrós vagy mákos tészta, rántotta, melegszendvics, virsli vagy lecsó.

Mondjuk egy ilyen kaja is lehet finom és laktató, lehet szépen tálalni, de nem posztolni való. Az egyik vacsit viszont most mégis felteszem, ami túrós csusza volt. Jól nézett ki, finom volt, jóllaktunk vele. Egyszerű, bárki el tudja készíteni. Csak tészta kell hozzá, túró, füstölt szalonna és tejföl. A drága mindig cukrosan eszi a túrós tésztát, én meg mindig sósan. Most előbb készítettem el az én adagomat, és amikor meglátta, egyből meggondolta magát, és ő is ilyet kért.